Nyáron több zöldséget, gyümölcsöt fogyasztunk, és feltöltődünk napfénnyel, de vajon meddig tart pozitív hatásuk? Mikor kezdjünk el vitaminokat szedni, hogy a téli hónapokra is maradjon a lendületből?

A nyári szezon közepén járunk, és talán már kezdjük kipihenni az iskola vagy épp a munkahelyi hajtás okozta fáradalmakat. Érthető, hogy a gondolatainkat még nem az őszi teendők kötik le. Csupán az iskolakezdésre emlékeztető akciós hirdetések juttatják eszünkbe, hogy előbb-utóbb vége a nyárnak. Rám ezek az idejekorán megjelenő, vásárlásra ösztönző információk sokkolóan hatnak. A legfrusztrálóbb az, amikor októberben elindul a karácsonyi termékdömping a bevásárlóközpontokban.

Beköszöntött a zöldség- és gyümölcskorszak!

A természet gazdagon “megterít” nekünk a nyári hónapokban. Amennyire csak tudjuk, használjuk is ki az évszak adta lehetőségeket. A számtalan színes és zamatos zöldséget, gyümölcsöt frissen, magában, nyersen is fogyaszthatjuk, de készíthetünk egy-egy jó turmixot, házi “fagyit” vagy isteni, friss gyümölcslevessel is meglephetjük magunkat és szeretteinket.

A hőség miatt egyébként sem kívánjuk a nehéz fogásokat, a székelykáposzta helyett sokkal jobban esnek a könnyebb, frissebb étkek. Ennek köszönhetően sokkal egészségesebben táplálkozunk, mint télen, és így a tápanyagbevitelünk is kedvezőbb. Amellett, hogy több vitaminhoz, ásványi anyaghoz juttathatjuk a szervezetünket, általában többet is tartózkodunk a szabadban.

Üres kalóriák vs. valódi tápanyagok

A kérdés megválaszolása előtt, érdemes feltérképeznünk, mit is tartalmaznak ezek a szebbnél szebb növények. Aki azt gondolja, hogy elég csak változatosan étkezni és sok zöldséget, gyümölcsöt enni, az sajnos nagyon téved. Ugyan több tápanyagdús ételt fogyasztunk, mint a téli hónapokban, és jobban érezzük magunkat a bőrünkben, de valójában az abszolút nullát cseréljük ilyenkor relatív nullára. Ugyanis, aki nyomon követi a legfrissebb tanulmányokat, az tudja, hogy a kutatásokat végző szakemberek megállapítása szerint egyre inkább “üres kalóriákkal” látjuk el magunkat. A gyümölcsök egyre édesebbek, egyre cukrosabbak, egyre szaftosabbak, és emellett egyre kevesebb bennük a számunkra hasznos tápanyag.

Az “üres kalória” kategória “csúcstartói” a génmódosított növények, melyek szerencsére nálunk nem kerülhetnek kereskedelmi forgalomba. A zöldségek terén is hasonló trend figyelhető meg, de annak köszönhetően, hogy a zöldség nem édes, a nemesítés, génmódosítás kevésbé domináns. (Bár azért mindenki emlékszik még az uborkagörbületet meghatározó EU-s rendeletre, ugye?)

Vajon meddig tart a nyáron megszerzett lendület?

Az életkörülményeink és a szokásaink is gyökeresen megváltoztak. Az utóbbi évtizedek alatt eltávolodtunk a természettől, és sokan már nem képesek visszatalálni hozzá, mert idegen és még inkább kellemetlen, mintsem kellemes élményt jelent számukra a szabadban tartózkodás. A technika vívmányai kitöltik az emberek napjait, sőt eszközeik rabjaivá váltak. De talán mi magunk is meglepődnénk, ha letesztelnénk, milyen kütyük nélkül napokat eltölteni a természetben, tudatosodna bennünk, hogy nélkülük is életképesek vagyunk. A szervezetünk ugyanis egy ősi metódus szerint működik a természetben, biológiai igényeink egy eltűnt kor környezetéhez és az ahhoz kapcsolódó túlélési ösztönökhöz formálódtak annak idején, és csak nagyon lassan változnak. Egészen addig, amíg a genetikai kódjaink a modern kor környezetéhez nem igazodnak, addig a régi módon kell szervezetünk igényeit kielégítenünk. Ez nagyon sok mikrotápanyag bevitelét jelenti, melyeket ma már csak kivonatok formájában tudunk beszerezni. Máskülönben a megfelelő mennyiséghez 10-15 kg zöldséget, gyümölcsöt kellene naponta elfogyasztanunk, ami kivitelezhetetlen. Ezért is váltak fontossá a minőségi táplálékkiegészítők, melyeket a pácienseink közül sokan folyamatosan szednek, mások félévente/évente kúraszerűen veszik magukhoz, és ilyen módon töltjük fel tápanyagraktáraikat.

Ha viszont elhanyagoljuk magunkat, akkor a szervezetünk “benyújtja a számlát.” Bekövetkezik a hiánybetegség, mely a legtöbb embernek fel sem tűnik egészen addig, amíg nem jelentkeznek a fizikai vagy a pszichés tünetek. Fontos tudni, hogy ezekben az esetekben minden terápia sokkal lassabban hoz eredményt annál, mintha tudatos tápanyagbevitellel megelőztük volna a tünet(ek) kialakulását.

Mindent összevetve a rendszeres zöldség- és gyümölcsfogyasztás mellett is ajánlott táplálékkiegészítőket szednünk, de az őszi immunerősítéskor mindenképp. És persze az sem mindegy, hogy mit, milyen formában és mennyit viszünk be a szervezetünkbe. Mert ugyanúgy igaz ezekre a készítményekre (ha nem még igazabb), hogy “olcsó húsnak híg a leve”…. de erről a témáról majd egy következő alkalommal írunk.