A húgyúti fertőzések (UTI) kapcsán az egyik legnagyobb frusztráció az, hogy gyakran kiújulnak. A húgyúti fertőzéseket a húgyúti baktériumok okozzák, gyakori és fájdalmas vizelés jellemzi őket. Egy antibiotikum-kúra általában megszünteti a tüneteket, de az enyhülés gyakran átmeneti: a nők egynegyedénél hat hónapon belül egy második húgyúti fertőzés is kialakul. Néhányan újra és újra fertőzést kapnak, és néhány havonta antibiotikumra van szükségük.
Egy új tanulmány azt sugallja, hogy a visszatérő húgyúti fertőzésben szenvedő nők ördögi körbe kerülhetnek, amelyben az egyik fertőzés megszüntetésére adott antibiotikumok egy másik fertőzésre hajlamosítanak. A Washington Egyetem St. Louis-i Orvostudományi Karának, valamint a MIT és Harvard Broad Institute kutatóinak tanulmánya kimutatta, hogy egy antibiotikum-kúra ugyan eltávolítja a betegséget okozó baktériumokat a hólyagból, de a belekből nem. A túlélő baktériumok a bélben elszaporodhatnak, és újra átterjedhetnek a hólyagba, újabb húgyúti fertőzést okozva.
Ugyanakkor az ismételt antibiotikum-kúrák pusztítást végeznek a hasznos baktériumok körében, amelyek általában a belekben élnek, az úgynevezett bélmikrobiómában. Hasonlóan más betegségekhez, amelyekben a bélmikrobák és az immunrendszer összefügg, a visszatérő húgyúti fertőzésben szenvedő nőknek kevésbé változatos mikrobiomja volt, amelyből hiányoztak a gyulladás szabályozását segítő fontos baktériumcsoportok, és a vérükben kimutatott immunológiai jelek gyulladás jeleit mutatták.
A tanulmány május 2-án jelent meg a Nature Microbiology folyóiratban.
„Frusztráló a nők számára, akik kiújulással fordulnak orvoshoz, hogy az orvos, aki általában férfi, tanácsokat ad nekik a higiéniával kapcsolatban” – mondta Scott J. Hultgren társszerző, aki a Helen L. Stoever professzora molekuláris mikrobiológiából a Washington Egyetemen. „Nem feltétlenül ez a probléma. Nem feltétlenül a rossz higiénia okozza ezt. A probléma magában a betegségben rejlik, a bél és a húgyhólyag, valamint a gyulladások közötti összefüggésben. Alapvetően az orvosok nem tudják, mit tegyenek kiújuló húgyúti fertőzéssel. Csak az antibiotikumokkal rendelkeznek, ezért több antibiotikumot adnak a problémára, ami valószínűleg csak ront a helyzeten.”
A legtöbb húgyúti fertőzést a bélből származó Escherichia coli (E. coli) baktérium okozza, amely a húgyutakba kerül. Annak érdekében, hogy megértsük, egyes nők miért kapnak fertőzést fertőzés után, mások miért kapnak egyszer, vagy egyáltalán nem, Hultgren összeállt a Broad Institute tudósaival, Ashlee Earl-lel, a Broad Bakteriális Genomikai Csoportjának csoportvezetőjével és a cikk társszerzőjével, valamint Colin Worbyvel, aki számítógépes biológus és a cikk vezető szerzője.
A kutatók 15 olyan nőt vizsgáltak meg, akiknek a kórtörténetében visszatérő húgyúti fertőzések fordultak elő, és 16 olyan nőt, akiknél nem fordult elő. Minden résztvevő vizelet- és vérmintát adott a vizsgálat elején, valamint havi székletmintát. A csapat elemezte a székletminták bakteriális összetételét, megvizsgálta a vizeletben a baktériumok jelenlétét, és mérte a génexpressziót a vérmintákban.
Egy év során 24 húgyúti fertőzés fordult elő, mindegyik olyan résztvevőnél, akinek a kórtörténetében ismétlődő húgyúti fertőzések fordultak elő. Amikor a résztvevőknél UTI-t diagnosztizáltak, a csapat további vizelet-, vér- és székletmintákat vett.
A különbség az ismétlődő húgyúti fertőzésen átesett nők és azok között, akiknél nem fordult elő, meglepő módon nem az E. coli baktérium jelenlétében mutatkozott meg a belekben, illetve a hólyagban. Mindkét csoport E. coli-törzseket hordozott a bélrendszerében, amelyek képesek húgyúti fertőzéseket okozni, és az ilyen törzsek időnként átterjedtek a hólyagjukba.
Az igazi különbség a bélmikrobiómáik felépítésében volt. Az ismétlődő fertőzésben szenvedő betegeknél az egészséges bélmikrobiális fajok diverzitása csökkent, ami több lehetőséget biztosíthat a betegséget okozó fajok számára, hogy megvesék a lábukat és elszaporodjanak. Nevezetesen, a visszatérő húgyúti fertőzésben szenvedő nők mikrobiomjában különösen ritkák a butirátok, egy gyulladáscsökkentő hatású, rövid szénláncú zsírsavat termelő baktériumok.
„Úgy gondoljuk, hogy a kontrollcsoportba tartozó nők ki tudták üríteni a baktériumokat a hólyagjukból, mielőtt azok betegséget okoztak volna, a visszatérő húgyúti fertőzésben szenvedő nők pedig nem, mert a hólyagba való bakteriális invázióra adott, a bél mikrobiómája által potenciálisan közvetített immunválasz egyértelmű. – mondta Worby.
Az eredmények rávilágítanak annak fontosságára, hogy alternatívákat találjanak az antibiotikumok helyett a húgyúti fertőzések kezelésében.
„Tanulmányunk egyértelműen bizonyítja, hogy az antibiotikumok nem akadályozzák meg a jövőbeni fertőzéseket, és nem távolítják el a húgyúti fertőzést okozó törzseket a bélből, sőt a kiújulás valószínűségét is növelhetik a mikrobiom rendellenes állapotban tartásával” – mondta Worby.
Hultgren régóta dolgozik azon, hogy innovatív terápiákat találjon a betegséget okozó E. coli törzsek kiirtására a szervezetből, miközben megkíméli a baktériumközösség többi részét. Kutatásai egy cukormannozidon alapuló kísérleti gyógyszer és egy vizsgálati vakcina alapját képezik, mindkettőt embereken tesztelik. Egy másik stratégia a mikrobióma egyensúlyának helyreállítása székletátültetések, probiotikus élelmiszerek vagy más eszközök segítségével.
„Ez az egyik leggyakoribb fertőzés az Egyesült Államokban, ha nem a világon” – mondta Hultgren. „Az UTI-betegek nagy százalékánál kiújul ez a krónikus betegség és ez az életminőség romlását eredményezi. Valójában szükség van jobb terápiák kifejlesztésére, amelyek megtörik ezt az ördögi kört.”
