Azt gondolnánk, helyes táplálkozás csak egyféle van és a köztudottan egészséges ételek mindenkinek ugyanolyan jók, mint ahogy károsak egészségtelenek. Pedig nutrigenetikai szempontból egyáltalán nem vagyunk egyformák. De mi is az a nutrigenetika? 

A nutrigenetika a gének és a táplálkozás összefüggéseinek tudománya, mely az egyik legújabb és legizgalmasabb területe az egészségmegőrzésnek. És hogyan tesz mindez bennünket egészségesebbé? Mosó Attila, az ország első nutrigenomika szakértője, a VitaHelp szakmai vezetője segít nekünk, hogy mielőbb hasznunkra legyen ez a tudás.

Nutrigenomika, nutrigenetika

A  nutrigenomika a tápanyagok DNS-re, a fehérjékre és az anyagcsere-folyamatokra kifejtett hatását tárja fel, azt vizsgálva, hogy a táplálék bioaktív összetevői hogyan befolyásolják a gének kifejeződését, működését. A nutrigenetika legfőbb célja pedig, hogy megmagyarázza, genetikai felépítésünk hogyan képes befolyásolni a táplálkozás és a betegségek közti kölcsönhatást, vagyis génjeink hogyan hatnak a tápanyagok hasznosulására a szervezetünkben.

Hiába táplálkozunk ugyanúgy, a tápanyagok nem egyformán befolyásolják a génjeink működését. Nutrigenetikai szempontból tehát nem vagyunk egyformák. Mi ennek az oka? 

Genetikai felépítésünk nem csak megjelenésünket határozza meg, hanem testünk működését is. E működést illetően egyéni eltérések lehetnek, amelyek befolyásolják például az étrendre adott különböző reakcióinkat. Így lehetséges az, hogy egyeseknél a telített zsírsavakban, koleszterinben gazdag étrend mellett sem emelkedik a koleszterinszint, míg mások szervezetében a szigorúan tartott diéta mellett is megemelkedhet a vérzsírok szintje. A nutrigenomika segítségével azonban lehetővé válik annak felderítése, hogy kinek mi a legjobb, és az egyes tápanyagokból mekkora a szükséglete. 

Mi az alapja ezeknek a különbségnek?

Alapvetően és kissé leegyszerűsítve az, hogy az emberiség a története során különböző fölrajzi helyeken, eltérő éghajlati körülmények között élt, fejlődött, alkalmazkodott, és időről időre vándorolt, keveredett, és ma is keveredik egymással. Furcsán hangzik, de például a manapság oly gyakori laktózintolerancia ősemberi génállományra vezethető vissza. Az állatok háziasítását megelőző időszakban ugyanis nem fogyasztottunk tejfehérjét, tehát nem volt szükség olyan enzimekre, amelyek ezt lebontják és hasznosítják a szervezetünkben. Az állati tejfehérje emésztéséhez tehát egy emberi mutációra volt szükség: olyan enzimek megjelenésére, amelyek le tudták bontani ezt az amúgy tápláló állati „készítményt”. Ha nagyon le szeretnénk egyszerűsíteni, a ma élő laktózintoleráns emberek az eredeti ősemberi géneket, a toleráns emberek pedig a mutáns ősemberi géneket hordozzák e tekintetben, hiszen ez egy előnyös, és ezért terjedő mutáció volt. Hogy ez a gyakorlatban mit jelent? Például azt, hogy bizonyos gének elterjedése földrajzilag meghatározhatók. Például a kaukázusi állattenyésztő népek leszármazottai jól tolerálják a laktózt, mert, mint előnyös mutáció elterjedt a körükben. Ezzel szemben a tengeri népek utódai, mivel volt elegendő más táplálékforrásuk és nem szorultak rá a tejfogyasztásra, nem, vagy kevésbé tolerálják azt. Az európai népek kevert génállománya ma már egyaránt tartalmaz toleráns és intoleráns egyedeket, így aztán egyre gyakrabban derül ki valakiről, hogy nem képes megemészteni az állati eredetű tejet, mert génjei ősi, ebből a szempontból nem mutálódott változatot őriznek. A nutrigenetikai kutatásokban azt láthatjuk, hogy számtalan étel intolerancia ehhez hasonló mutációkra vezethető vissza. Génállományunk egy adottság, aminek feltérképezése nagyban hozzájárul, mi több meghatározza, milyen táplálékok hasznosak, és melyek károsak, vagy nehezen hasznosíthatók számunkra.

Mit tudhatunk meg pontosan a saját nutrigenetikai tesztünkből?

A vizsgálattal a génjeink és a tápanyagok kapcsolatát tárjuk fel. Arra keressük a választ, hogy a táplálékok bioaktív összetevői hogyan befolyásolják egyedi génállományunk működését. A genetikai szükségletünknek megfelelő táplálkozás ezért alapja az egészségünknek. Nyugodtan kijelenthetjük, hogy amíg (akár tudattalanul) olyan ételeket fogyasztunk, amelyek terhelik a szervezetünket, addig nem is várhatunk tökéletes egészséget. Ma már tudjuk, hogy számtalan, táplálkozáshoz köthető betegség létezik, a nutrigenetika abban segít, hogy megmutatja, pontosan milyen táplálékok okozzák, okozhatják ezt.

Hogyan zajlik a vizsgálat?

Korábban vérvételre volt szükség, ma már viszont nagyon egyszerűen, nyálmintából végzik. Magyarországon elsőként nálunk, a VitaHelp központban elérhető a Lifecode Gx® Nutrigenomika Tesztje. Különlegessége, hogy más irányú dns tesztekkel ellentétben zárt adatkezeléssel működik, azaz a londoni laboratórium nem adja tovább az eredményeket kutatási célokra.   

Mi a különbség az ismertebb ételintolerancia teszt és a nutrigenetikai teszt között?

Az ételintolerancia (pl. Food) teszt egy pillanatképet ad arról, hogy szervezetünk (terheléseitől függően) éppen mit tolerál, vagy mi okoz neki terhelést. Ez azonban folyamatosan változik, ezért ajánlatos időnként megismételni. A genomikai vizsgálat öröklött, tehát nem változó adatokat szolgáltat a szervezet alapműködéséről. 

Mikor van szükség rá? Mikor ajánlott?

Elhízásnál mindenképpen ajánlott, mert kiderül, a szervezet hogyan dolgozza, vagy nem dolgozza fel a tápanyagokat. Pajzsmirigybetegeknél (anyagcsere szabályozás), autoimmun korképek, allergiák esetében szintén ajánlott. Családilag halmozott, öröklött betegségeknél is fontos információkhoz juthatunk, és főként a gyerekeket jó vizsgálni, mert az ő esetükben előre láthatjuk, mik fognak előbb-utóbb gondot okozni, tehát megelőzhetjük a betegségek, kóros állapotok, vagy csak egy esetleges várható immungyengeség, immunterhelés kialakulását. 

Milyen alapvető információkat kapunk?

A vizsgálattal alapvető típusokat határozunk meg: milyen a szénhidrát feldolgozás (gyors vagy lassú), milyen a zsírok feldolgozása, milyen a vitamintranszport? Ezek mind a genetikai faktorokon múlnak. Például, ha a D-vitamin transzportunk rossz (ennek oka lehet, hogy génállományunk olyan földrajzi helyről származik, ahol sokat sütött a nap), tudjuk, hogy előbb utóbb hiányunk lesz. Ez kihat majd a hormonegyensúlyunkra, a nemi hormonjainkra, a stresszhormon termelődésünkre és lebontására, és így tovább. 

De ugyanígy kiderül, milyen az immunválaszunk, milyen a reakciónk a gyulladásos folyamatokra, vagy milyen az alkoholbontásunk: az ázsiai génekkel rendelkezők például gyorsan bontanak, ezért bírják ők rosszabbul úgymond az alkoholt, vagyis köznyelven előbb berúgnak.

A diagnózis hogy néz ki? Listát kapunk? 

A 15-50 oldal közötti eredményt a szakember kapja meg, aki felkészül a konzultációra, ahol a beteggel együtt kiértékeli. Kiderül, mit ehet, mit nem, mikor, milyen tápanyagokat kell pótolnia időszakosan és állandóan, mely élelmiszer csoportokkal milyen anyagcsere folyamatokat tud befolyásolni. Ha például a vitamin konverzió gyenge, akkor erre jobban oda kell figyelni. De fontos az életmód és étkezés kapcsolata is, nem csak a táplálkozás befolyásol: a mozgás kihat a fehérje felépítésre, a stressz az alvásra, így a hormonokra, a a szedett gyógyszerek a májfunkcióra. Például az is kiderül egy vizsgálatból, milyen lázcsillapítóra van szükség, melyiket bontjuk jobban. Így számtalan fontos dolog tudomásunkra jut, amit beépíthetünk az életvezetési szokásainkba, hogy egészségesebbek legyünk.

Többféle tesztet kínáltok. Honnan tudjuk, nekünk melyikre van szükségünk?

Igen, összesen 11 féle speciális nutrigenomikai DNS-teszt panelt kínálunk, melyek mind arról tájékoztatnak, hogyan csökkenthetők az öröklött egészségügyi kockázatok személyre szabott táplálkozással és életmódváltással. A problémától függően ajánlunk panelt: akut problémával jön-e valaki, vagy kellemetlen visszatérő tünetekkel, esetleg tud öröklött betegség kockázatról, és ezt akarja megelőzni. Minden esetben problémaspecifikus mintavételt ajánlunk, de természetesen minél több panelt megvizsgálunk, annál alaposabban megismerjük az egyéni működést. Az első mintavételből 3 hónapig még plusz paneleket lehet kérni kedvezőbb árakon, ha erre szükség van, a laboratórium ennyi ideig tudja tárolni és vizsgálni a leadott nyálmintát. Persze egyetlen panel is tud nagyon informatív lenni: az alap tápanyag (és vitamin) panel, a metabolikus (anyagcsere) panel, vagy a méregtelenítési panel önmagában is rendkívül sokat elárul rólunk. Később asztán ezt ki lehet egészíteni, ha szükséges. A teljes nutrigenomikai tesztpanel egy olyan elképesztően részletes és informatív eredményt ad, amellyel minden információt megkapunk  ahhoz, hogy a lehető legegészségesebb életet éljünk – valóban saját testünkre szabott tanácsokkal.

Forrás: First Class magazin