Az influenza egy vírusos megbetegedés, melyet láz, orrfolyás, köhögés, fejfájás, rossz közérzet, az orr és a légutak nyálkahártyájának duzzanata jellemez. Az influenzavírusok köhögéskor, tüsszentéskor, illetve a beszéd közben keletkező váladékcseppek révén, cseppfertőzéssel terjednek. Késő ősztől tavaszig világszerte találkozhatunk az influenzavírus által okozott járványokkal. Helyi járványok néhány nap alatt kialakulhatnak, az országos járványok hazánkban általában január-februárban kezdődnek és 8-10 hétig tartanak.
A tünetek
A kezdeti tünetek közül a hurutos tünetek hiányoznak, inkább a magas láz, erős levertség és izomfájdalmak a jellemzők. A panaszok általában a fertőződést követően 24-48 órával kezdődnek. A hidegrázás, borzongás a betegség kezdeti tünete lehet. Az első pár napban gyakori a magas, akár 39-39,5 fokos láz, leginkább a háton és az alsó végtagokban sajgó fájdalom jelentkezik. A fejfájás gyötrő jellegű, szem körüli (mögötti) fájdalommal jár, erős fény hatására fokozódhat. A légúti tünetek kezdetben viszonylag enyhék lehetnek, torokkaparással, torokfájással, mellkasi égő érzéssel, száraz köhögéssel, orrfolyással. Később a köhögés súlyosbodhat, köpetürítéssel járhat. A száj, a garat kivörösödhet, a szemek könnyeznek, a kötőhártya begyulladhat. A betegnek, (főleg gyereknek) hányingere lehet, esetleg hányhat is. A panaszok általában 2-3 nap múlva eltűnnek, a láz többnyire megszűnik, de akár 5 napig is eltarthat. A bronchitis (hörghurut) és a köhögés 10 napnál hosszabb ideig is fennmaradhat, a légutak teljes gyógyulása pedig akár 6-8 hétig is eltarthat. A gyengeség, kimerültség napokig, néha hetekig is fennállhat. A fertőzés egyik legfontosabb szövődménye a tüdőgyulladás, de okozhat még izom- és idegrendszeri gyulladásokat, szívbetegeknél EKG-eltéréseket, valamint gyermekek esetében kruppot.
