Egyre nagyobb a tudatosság és az egyetértés abban, hogy bélrendszerünk egészsége központi szerepet játszik általános egészségünk szempontjából. Ettől függetlenül sokunknak rosszul működik a bélrendszere, és az emésztési zavarok teszik ki a háziorvosok munkájának több mint 10%-át. A bélrendszer szervesen kapcsolódik az egészség minden aspektusához, ezért nagy hangsúlyt kell fektetnünk rá, amikor jóllétünkkel foglalkozunk.

A bélben körülbelül 100 billió mikroba él, amelyeket bélflórának, bélmikroflórának vagy bélmikrobiómának neveznek. A bél egy összetett ökoszisztéma, ahol a bélflóránk, a tápanyagok és a saját sejtjeink szimbiotikus kölcsönhatásba lépnek egymással, ahol táplálékot biztosítunk a bélrendszerünkben élő mikrobák számára, és cserébe segítenek megőrizni bélrendszerünk egészségét. Sokunkban azonban ez az szimbiózis megromlott, és ez egészségünkre is káros hatással lehet. A bélflóra különböző csoportokba sorolható: előnyös vagy kommenzális; patogén vagy jóindulatú. 

Bélflóránk funkciói közé tartozik az emésztés segítése, a vitamintermelés, a bélnyálkahártya-gát szerkezeti integritásának biztosítása, a kórokozók elleni védelem és kommunikációs központként is funkcionál. A bélflóra tehát kulcsszerepet játszik a metabolikus, immun- és endokrin funkciók szabályozásában. Következésképpen az egyensúlyhiánynak széles körű hatásai lehetnek.

A kiegyensúlyozatlan bélflórát gyakran „dysbiosisnak” nevezik, és számos bélspecifikus tünethez vezethet. Ez egy „szivárgó bélnek” nevezett állapothoz is vezethet, és ezért számos, a bélrendszeren kívüli tünetet eredményezhet. Amikor a béltartalom „szivárog” a szervezetbe, az immunrendszer aktiválódik, gyulladást okozó vegyi anyagokat hozva létre, amelyek az egész testbe bejutnak, és az egész rendszerre kiterjedő gyulladást okoznak, és potenciálisan bárhol kihathatnak. Ez az oka annak, hogy a kutatások továbbra is összefüggéseket találnak bélflóránk károsodása és számos egészségügyi állapot között. Valójában kiterjedt tanulmányok mutattak összefüggést a bél egészsége és a krónikus betegségek, az immunrendszer működése, a mentális egészségi állapotok, az autoimmun betegségek, a bőrbetegségek és egyebek között. Az egészségtelen bélrendszer ronthatja a szervezet tápanyag-felvevő képességét és a vércukorszint szabályozását is.

Sok tényező befolyásolhatja bélflóránk fejlődését. Ide tartoznak a prenatális tényezők, például az anya bélflórája; újszülöttkori tényezők, mint például a szülés típusa (vaginális/császármetszés) és az antibiotikum beadása. Illetve posztnatális tényezők, amelyek magukban foglalhatják az etetés típusát (cumisüveg/mell), az antibiotikumok használatát, az anyai étrendet, a környezetet, az elválasztást és így tovább.

A gyermekkori/felnőttkorra való előrehaladás, és számos egyéb tényező is megzavarhatja a jó és a rossz baktériumok arányát, beleértve az étel választást, a stresszt, a rossz alvást, a környezetszennyezést, a betegségeket, a gyógyszereket, az antibiotikumokat – a lista a végtelenségig folytatható.

Mivel szoros kapcsolat van mikrobiomunk, egészségünk és betegségeink között, egyre nagyobb az érdeklődés a probiotikumokkal való kiegészítés iránt. A probiotikumok élő mikroorganizmusok, amelyeket általában „barátságos” baktériumoknak neveznek, és segítenek fenntartani a baktériumok egészséges egyensúlyát a bélben. Gátként működnek a bélrendszeren áthaladó káros baktériumok ellen, így biztosítják, hogy azok ne telepedjenek le. Valójában étrendünk és életmódunk mára annyira káros a bélflóránkra, hogy a legtöbbünk számára előnyös lenne, ha probiotikus élelmiszerek bevezetésével vagy jó minőségű probiotikumokkal egészítené ki. 

A probiotikumok számos mikroorganizmust tartalmazhatnak – a leggyakoribbak a Lactobacillus és Bifidobacterium nevű csoportokba tartoznak. Az élesztők is hasznosak lehetnek, mint például a Saccharomyces boulardii.

A fő probiotikus hatásmechanizmusok a következők:

  • Az epiteliális gát erősítése
  • Fokozott tapadás a bélnyálkahártyához
  • A kórokozók adhéziójának egyidejű gátlása
  • A kórokozó mikroorganizmusok versenyképes kizárása
  • Mikroorganizmus-ellenes anyagok előállítása
  • Az immunrendszer modulálása