Sokat hallani manapság a bélflóra jelentőségéről, arról, hogy a bennünk élő mikrobióták (baktériumok, vírusok és gombák) kölcsönhatásban állnak az emberi sejtekkel, jelentősen befolyásolják az anyagcserét és az immunválaszainkat is.
A mikro és a biom (ökológiai szempontból hasonló jellegű életközösség) szavak összevonásával mikrobiomként emlegetett élő tömeget egyes kutatók már az emberi szervek közé sorolják; mostanában kezd kiderülni, mennyire fontos szerepe van nemcsak a testi folyamatokban, de akár az idegrendszer működésében is. A mikrobiom eredetileg a mikrobióták örökítőanyagának összességére is vonatkozott, de ma már a mikrobióta, mikrobiom, mikroflóra, bélflóra kifejezéseket szinonimaként használjuk.
Minden bizonnyal az emberi szervezet legalább annyi, vagy még több baktériumot tartalmaz, mint ahány sejtje van. A velünk élő baktériumok számbeli jelentősége tagadhatatlan, ráadásul DNS-ben mérve a mikrobióták sokszínűsége és jelentősége még szembetűnőbb: kb. 20.000 emberi génnel rendelkezünk, míg a mikrobiális gének száma 2 milliótól 20 millióig terjed, tehát genetikai értelemben 99 százalékban mikrobákból állunk.
Egy felnőtt bélrendszerben legalább 1200 féle mikroorganizmus él, az étkezés, az életmód, a genetikai háttér, de a gyógyszeres kezelések és a betegségek is hatással lehetnek az összetételére.
Az emberi test legfontosabb és legnagyobb mikrobiális közössége a bélrendszerben él. Ez a 6-8 méter hosszú rendszer ideális otthont jelent a mikrobáknak: meleg, tápanyagban gazdag és zegzugos közeg.
Elsődleges tápanyaguk azok a rostok, amelyeket a szervezetünk nem képes megemészteni. Mint minden ökoszisztéma, a mikrobiom is annál egészségesebb és ellenállóbb, minél nagyobb biodiverzitás jellemzi.
Vagyis minél több törzs van egyszerre jelen, annál többféle funkciót tudnak ellátni, és minél több faj van van jelen, annál valószínűbb, hogy két faj hasonló feladatokat lát el. Ez pedig védettséget jelent a teljes ökoszisztéma számára: ha az egyik faj kihalna, a másik továbbra is ellátja ugyanazokat a funkciókat. Nem utolsósorban a diverz rendszerek a külső támadásokkal szemben is ellenállóbbak, mivel egy jól működő, összetett rendszerben a különböző fajok az összes rendelkezésre álló erőforrást felhasználják, ezért a külső kórokozóknak nincs lehetőségük megtelepedni.
Mindenki másképp egyforma
A mikrobiomunk összetétele személyenként olyannyira eltérő, mint ahogy az ujjlenyomataink különböznek.
Mit (t)ehetünk a bélflóránkért?
A magas zöldség-gyümölcs-bevitel, valamint a teljes kiőrlésű gabonák, hüvelyesek és olajos magvak fogyasztása a rosttartalmuk miatt kiemelkedően fontosak a bélflóra szempontjából. A rostok ugyanis olyan növényi eredetű szénhidrátok, amelyeket a szervezet nem képes megemészteni, ezért a vastagbélbe jutva elsődleges tápanyagot jelentenek a mikrobióták számára.
Emellett fogyasszunk olyan fermentált (erjesztett) tápanyagokat, ételeket, italokat, amelyeket nem ért hőkezelés (pl. savanyított káposzta, szójaszósz, miso, joghurt, kaukázusi kefír, egyes sajtok fontos probiotikum (jó baktérium)-források), ezek fogyasztása is hozzájárul a kiegyensúlyozottabb bélflórához.
Összességében fontos szem előtt tartani, hogy mivel a tipikus nyugati étrend (a telített zsírsavak, a finomított szénhidrátok és a feldolgozott ételek nagyobb aránya miatt) rombolja a bélflórát, érdemes minél több természetes alapanyagot választani.
Amikor az ember sok zöldséget fogyaszt, a növényi anyag rostjai megerjednek a bélben, és rövid láncú zsírsavakat hoznak létre, amelyek szabályozzák az immun- és az idegrendszert.
Az elmúlt években derült ki, hogy a baktériumokból, vírusokból és gombákból álló mikrobiom emésztőrendszerben található elemei nem csupán az emésztésben, illetve a gyomor- és béltraktus megbetegedéseiben játszanak kulcsszerepet. Kölcsönhatásban állnak az emberi gazdasejtekkel, jelentősen befolyásolják az anyagcserét és az immunválaszokat, hatással vannak a neurológiai folyamatokra, a betegségek kimenetelére és általában az egészségre.
Hatékonyság a koronavírus-fertőzéssel szemben?
Az emésztőrendszer mikrobiomjához tartozó baktériumflóra és a további mikroorganizmus-populáció egészsége nagyban elősegíti a fertőző kórokozókra, így a hivatalosan immár SARS-CoV-2 néven jegyzett új koronavírusra adott immunválaszokat, de az olyan létfontosságú szervek védelmét is támogatja, mint a vírusfertőzésnek leginkább kitett tüdő és a szív.
A mikrobiom optimális működése a koronavírus által kiváltott túlzott immunválaszok megfékezésében játszik kulcsszerepet, ezért is kell az immunrendszer támogatásáról, nem pedig immunizálásról beszélni, hiszen a hiperaktív immunválasz ugyanolyan kockázatos, mint a csökkent hatékonyságú, vagy a semmilyen.
A koronavírus-járvány idején elengedhetetlen a változatos táplálkozás, mivel csak így tartható fenn a mikrobiom rendkívül gazdag biológiai és genetikai diverzitása. A mikrobiom-sokféleség növelésének legjobb módja a növényi eredetű, magas rosttartalmú ételek fogyasztása és a többszörösen feldolgozott készítmények bevitelének drasztikus csökkentése.
Hogy mit kedvelnek a mikroorganizmusok? Gyümölcsöket, zöldségeket, diót, mogyorót és a többi különféle magvat, a teljes kiőrlésű gabonalisztből készült termékeket, továbbá olyan telítetlen zsírsavakban gazdag termékeket, mint a kiváló minőségű extraszűz olívaolajok, a sovány húsok és a halak.
Az olyan fermentált tejtermékek, mint a joghurtféleségek vagy a kézműves jellegű, valódi oltókultúrával gyártott sajtok, de az ecetes erjedést előidéző termékek szintén etetik a mikrobiomot.
A Dr. Niedermaier Pharma egy speciális, Európában szabadalmaztatott kaszkádfermentációs eljárással állít elő olyan enzimkomplexet, mely különböző, biológiailag teljesen tiszta zöldségek, gyümölcsök, magvak esszenciáját tartalmazza. A lépcsőzetes erjesztéssel keletkezett regulatok megszüntethetik szervezetünkben napjaink sokféle hiányjelenségét, általuk könnyebben pótolni tudjuk a nem megfelelő táplálkozás által okozott enzim-, illetve rosthiányokat.
Forrás: Qubit
