Az Egyesült Királyságban a járóbeteg lakosság körében az egyik legmagasabb arányban a fogorvosok és szájsebészek írnak fel antibiotikumot. (1, 2)

A szisztémás antibiotikumokat általában a harmadik őrlőfog (bölcsességfog) eltávolítása, parodontális terápia, fogászati implantátumok behelyezése vagy más szájüregi műtét előtt írják fel. Bár ezeknek az intézkedéseknek a klinikai előnyei erősen vitatottak, még mindig általános gyakorlatot alkotnak. (3-5)

Cikkünkben Keeley Nicholas gyakorló fogsebész és regisztrált táplálkozási terapeuta az antibiotikumok felírásáról, a bélrendszerünkre gyakorolt hatásáról és a mikrobiomunk védelméről beszél.

Antibiotikumok

Felfedezésük (1920-as évek) és kereskedelmi forgalomba hozataluk (1940-es évek) óta az antibiotikumok forradalmi jelentőségűek a fertőző betegségek kezelésében, a morbiditás és mortalitás csökkentésében.(6) Mindazonáltal az antibiotikumok nem megfelelő és túlzott használata kisebb fertőzések, vírusfertőzések és profilaxis esetén, illetve az alacsony dózisok alkalmazása a mezőgazdaság növekedésének elősegítésére komoly aggodalmakat váltott ki az antibiotikum-rezisztencia tekintetében.(7) Ez ma már világméretű probléma, és komoly veszélyt jelent a közegészségügyre. A többféle antimikrobiális szerekkel szemben rezisztens „szuperbaktériumok” megjelenése magas halálozási arányt eredményezett. (8)

Antibiotikumok és betegségek

Annak ellenére, hogy súlyos fertőzés esetén az „egészség javára” használják, az antibiotikumok negatív hatással lehetnek az általános egészségi állapotra is. Ennek az az oka, hogy káros hatást gyakorolhatnak az emberi testben található mikroflóra érzékeny egyensúlyára.(9) Az antibiotikumok elpusztítják a támogató és a fertőzést okozó baktériumokat az egész szervezetben, ami a diverzitás és a sűrűség elvesztéséhez vezet, melyek nélkülözhetetlenek az egészséges mikrobiomhoz.(10)

A mikrobiom egyensúlyának megzavarása számos rendellenességgel jár, beleértve az autoimmun és gyulladásos állapotokat. Az elhízás, a cukorbetegség, az atópiás, az allergiás és a gyomor-bélrendszeri betegségek mind összefüggésbe hozhatók a bél mikroflóra kiegyensúlyozatlanságával vagy rendezetlenségével (11,12).

Az antibiotikumok hatása a bél mikrobiomjára

Egyes tanulmányok szerint az antibiotikumok szedését követően a bélflóra egy-négy héten belül a normál szint közelébe rendeződhet, de bizonyítékok arra is utalnak, hogy akár több évbe telhet, mire a bélmikrobiom visszatér az antibiotikum előtti állapotba. (13,14)

Gyermekek

Úgy tűnik, hogy a fiatalabb korban szedett antibiotikumok jelentősebb hatással vannak a mikrobiomra, növelve az elhízásra, asztmára és gyulladásos bélbetegségekre való hajlamot. Minél fiatalabb a gyermek, annál nagyobbnak esély lehet a “sérülésre”. A választott antibiotikum típusa szintén jelentős hatással lehet- makrolid antibiotikumok pl. az eritromicin és a klaritromicin jelentős hatással vannak a gyermekek mikrobiomáira, a diverzitás és a sűrűség hosszú távú csökkenésével, amely úgy tűnik, hogy két éven belül nem tér vissza.

Úgy tűnik, hogy a penicillin kevésbé hat, de a felépülés tizenkét hónapig is eltarthat. Az antibiotikumok többszöri adagolása vagy gyakori alkalmazása további károsodásokhoz vezethet, mivel a mikrobiotának nincs ideje helyreállni, és hosszú távon kedvezőtlenebb mikrobioma alakulhat ki.(15)

Az antibiotikumok teljes terjedelmét és a bélmikrobiómára gyakorolt ​​negatív hatásukat soha nem fogjuk megismerni. Még a kis zavarok is élethosszig tartó hatást gyakorolhatnak a funkciókra, a metabolit termelésre, az immunállapotra és a gátvédelemre, és ez alapvetően növeli a betegségek kockázatát.(17)

Probiotikus terápia

A probiotikumok meghatározása szerint „élő mikroorganizmusok, amelyek megfelelő mennyiségben adva jótékony hatással vannak a gazdaszervezet egészségére”.(18,19) Számos előnyt tulajdonítanak a probiotikumok szedésének, de konkrét hatásuk még mindig nem teljesen ismert (20). ) A probiotikus készítményekben használt fő fajok a bifidobaktériumok és a Lactobacillusok. Úgy tűnik, hogy az antibiotikum-terápia során a probiotikumok védő hatást fejtenek ki a bél mikrobiomára, minimálisra csökkentik a károsodást, és korlátozzák a hosszú távú egészségügyi problémákat, amelyek a bél mikrobioma sérüléséből származhatnak.(21)

Előfordulhat, hogy az antibiotikumok hatására a bélmikrobióta számában és diverzitásában bekövetkező módosulásokat nem lehet teljesen kivédeni a probiotikumok fogyasztásával (22,23), és probiotikumok hiányában a baktériumok száma idővel az alapszinthez közelítő szintre állhat vissza.

A probiotikumok használata azonban úgy tűnik, hogy növeli az alapszinthez való hasonlóságot, ezáltal javítja a felépülést.(24) A probiotikumok segíthetnek minimalizálni az antibiotikumok negatív hatásait (25), és összefüggésbe hozhatók az antibiotikumokkal kapcsolatos hatások csökkenésével. Ilyen hatások például a hasmenés és gyomor-bélrendszeri panaszok az antibiotikumok használatát követően.(26,27)

Mikroszkopikus szinten a Bifidobacteria spp. különösen érzékenyek az antibiotikumokra és úgy tűnik, hogy a számuk a legtöbb antibiotikummal együtt csökken. Ez aggodalomra adhat okot, mivel a Bifidobaktériumokról kimutatták, hogy javítják az egészséges mikrobiomot és biztosítják a jótékony funkciókat, beleértve a butiráttermelést, a kemotaxist és az adherenciát. (28-31) A Bifidobaktériumokban gazdag probiotikum-kiegészítők szedése korlátozhatja a baktériumszámok általános csökkenését, megtartva a jótékony anyagcsere funkciót. Kimutatták, hogy a probiotikum bevétele az antibiotikum-kezelés alatt, de két órás időeltérés mellett nyújtja a legnagyobb védelmet.(32) A szint helyreállítása érdekében előfordulhat, hogy egy probiotikumot viszonylag hosszú ideig kell szedni.(33)

Hogyan védhetjük meg mikrobiomunkat?

A felíró orvosnak alaposan meg kell fontolniuk az antibiotikum felírását. Fel kell mérni a felírás szükségességét és be kell tartani a felírási irányelveket, helyi kezelési intézkedéseket (tályogok kiürítése vagy a pulpaszövet kiirtása), és csak szisztémás fertőzés esetén kell antibiotikumot alkalmazni a kezelés kiegészítéseként.(34, 35)

Az antibiotikum kiválasztását is alaposan meg kell fontolni, mivel a bél mikrobiomának pusztulási szintje a különböző antibiotikumoktól függően változhat.

Úgy tűnik, hogy az augmentin (amoxicillin klavulánsavval kombinálva), az eritromicin és a klaritromicin jelentős károsodást okoz a mikrobiomban, míg az amoxicillin csökkent hatást fejt ki. Az antibiotikumok súlyosan befolyásolhatják a gyermekek mikrobiomját, ezért gondosan mérlegelni kell, amikor antibiotikumot írnak fel gyerekeknek.(36)

Ideális esetben fel kell vázolni a betegnek a bél mikrobiomának károsodását, a károsodás rövid és hosszú távú hatásait, valamint az ebből eredő hosszú távú kockázatokat. Probiotikus élelmiszerek (savanyú káposzta, biojoghurt) és probiotikus étrend-kiegészítők is javasolhatók, hogy esetleg csökkentsék az antibiotikumok hatását a bél mikrobiomára.

Antibiotikumok fogadása

A betegek gyakran várnak vagy kérhetnek antibiotikumot abban a reményben, hogy állapotuk hamarabb javul. Az antibiotikum-kezelésre való várakozás növelheti annak valószínűségét, hogy antibiotikumot írnak fel, még akkor is, ha a helyzet nem indokolja az antibiotikumokat. (37)

A betegeknek szakszerű tanácsokat kell kérniük az adott helyzettel kapcsolatban és el kell fogadniuk, ha az antibiotikumok nem segítenek. Alternatív lehetőségek pl. fájdalomcsillapítók, gyulladáscsökkentők, természetes gyulladáscsökkentők pl. kurkuma.

Az antibiotikumok hosszú távú hatásaival és az ebből eredő hosszú távú egészségügyi kockázatokkal kapcsolatos szakmai tanácsok meghallgatása segíthet abban, hogy megalapozott döntéseket hozhassunk saját kezelési döntésekkel kapcsolatban.

Ha az antibiotikumok elengedhetetlenek, probiotikus élelmiszerek vagy probiotikus kiegészítők szedhetők a mikrobiom károsodásának minimalizálása érdekében.