„A halál a belekben lakozik.” – tartja a mondás. Feltehetjük a kérdést, hogy ennek ugyan mi köze az allergiához?

Szervezetünk működésének alapja a bélrendszer

A bélrendszerünk az alapja teljes működésünknek, ha ez nem megfelelő, sokkal több és súlyosabb problémát hordozhat a kellemetlen és jelzésértékű puffadáson vagy gyomorégésen túl. Amikor valaki ellátogat hozzánk egy komplex szűrővizsgálatra, a bélrendszer mindig kiemelt figyelmet kap. Felvetődik a kérdés, hogy ez hogyan kapcsolódik az ő személyes problémájához, aminek – legalábbis úgy tűnhet – semmi köze az emésztéséhez. Aztán, ahogy elkezdünk elmélyedni az eredmények elemzésében, gyakran kiderül, hogy vannak ugyan jelzések, de ezek egyrészt nem (annyira) zavaróak, másrészt nem tudatosul, hogy az emésztőrendszerrel kell(ene) foglalkozni.

A nyugati életvitel kedvez az allergiának

A kérdés másik oldalán ott az allergia, ami sokkal kevésbé tűnik veszélyesnek, és a kirívó eseteket leszámítva nem is annyira az. Tény, hogy a WHO (World Health Organization) szerint 2025-re a világ lakosainak 50%-a lesz allergiás. Sokszor felteszik a kérdést, hogy mi az, ami változott bennünk és körülöttünk, hogy ez egyre komolyabb probléma az egész világon. Számos kutatás zajlik jelen pillanatban is, hogy erre egyértelmű választ adjon. Egy biztos, ami már az adatokon is egyértelműen látszik: a „fejlett világ” sokkal rosszabbul teljesít e téren, a nyugati életvitel jelentősen ront ezen az eredményen. Mára már tudjuk azt, hogy a túl steril környezet kifejezetten kedvez az allergia intenzitásának és az előfordulás valószínűségének is.
Az allergiának jelenleg két fő típusa ismert: a „klasszikus” szénanátha, illetve az ételallergia. Ebben a típusban szervezetünk IgE (Immunglobulin E) nevű antiteste dolgozik. Ennek a típusnak a legfontosabb ismérve, hogy az allergénnel való találkozást követően viszonylag rövid időn belül intenzív válaszreakció lép fel, amely adott esetben akár halálos is lehet. A másik, az „új” típus, amely mára szintén több évtizedes kutatási múltra támaszkodik: az étel-intolerancia. Ebben a típusban az IgG (Immunglobulin G) nevű antitest különböző típusai vesznek részt. Ez az allergia lassan, sokszor évekig, évtizedekig „lappangva” fordul elő, aztán egyszer csak elkezd panaszokat okozni. Az étel-intolerancia nem okoz heves reakciót, a válasz mindig lassú, és kizárólag az emésztőrendszerben fordul elő; ez még sok kérdést tartogat a jövőre, és elfogadottsága sajnos még mindig fejlődőben van, annak ellenére, hogy számos pozitív tapasztalat és eredmény szól mellette. Talán a legismertebb formája az extrém mértékű és ritka lisztérzékenység (cöliákia). Tünetei lehetnek emésztőrendszeri jellegűek is, de számos bőrprobléma, közérzettel kapcsolatos panasz jelentősen javítható az étrend változtatásával.
Nagyon fontos, hogy az IgG étel-intolerancia nem összekeverendő olyan más intoleranciákkal, amelyben az immunrendszer nem vesz részt (pl.: laktózintolerancia).
Ha megértjük azt, hogy a testünknek miért olyan fontos a bélrendszer, és megnézzük, hogy allergia hol és milyen gyakorisággal fordul elő, akkor a címben (is) szereplő kapcsolat talán nem is annyira lesz furcsa a továbbiakban. Ha ezt megfejeljük azzal, hogy a mutatott reakcióért felelős hisztamin bontása is itt van, akkor egyre közelebb jutunk a válaszhoz, hogy miért vizsgáljuk egy allergiás emésztését elsőnek.

Ha az allergia holisztikus kezelése a cél

Ilyenkor mindig az emésztőrendszert kell először rendbe tenni, mert azon túl, hogy az allergiában is fontos szerepet tölt be, a tápanyagellátásunk és az, hogy ne „éhezzünk” fontos és kritikus. Sajnos nagyon is létező probléma, hogy a minőségi tápanyagok hiányában még a fejlett országokban sem ritka a „belső éhezés”, azaz a tápanyaghiány. Ennek egy része étrendi-életmódi okokra vezethető vissza, másrészről sajnos a kapható élelmiszerek (vagy amiket annak hívnak…) tápanyagtartalma és értéke bőven elmarad a kívánatostól. Amikor ezen tudunk javítani már ezzel jelentős javulás szokott bekövetkezni.

Teljes életmódváltás

A teljes étrendi és életmódbeli váltással lehet javítani, vagy akár meg is lehet szüntetni a zavaró tüneteken felül az okokat is, ami nemcsak az aktuális pár napon belül működik, de akár újra „büntetlenül” meg lehet ismerni az erdő és a mező növényeit és világát akár jövőre is.
Annak idején, amikor csatlakoztam a VitaHelp-csapathoz, engem is a magam allergiája viselt meg a legjobban és ennek gyógyítására kezdtem el nyitni a komplementer medicina felé. Az allergiám mára a múlté.
Érdemes minden lehetőséget megragadni a probléma kivizsgálására és komplexen gondolkozni, mert akár évek telhetnek el anélkül, hogy a problémánk javulna, ha nem a megfelelő irányban gondolkozunk. Elbagatellizálni viszont szigorúan tilos, mert olyan kockázatokkal van dolgunk, amelyek akár halálos is lehet.
Szöveg: Mosó Attila (a VitaHelp Egészségközpont szakmai vezetője)