A várandósság tervezése egyaránt izgalmas és nagyon fontos időszak életünkben. Mind az anyának, mind az apának előnyös, ha a gyermekvállalás előtt felméri egészségi állapotát, táplálkozását, optimalizálja a fogamzás esélyét, a terhesség ideje alatti jóllétet és a baba egészségét.

Sajnos egy egészséges baba fogantatása és megszületése néha kihívást jelent. Az NHS szerint minden hetedik párnak nehézségei adódnak – ez körülbelül 3,5 millió embert jelent az Egyesült Királyságban. Gyakran nincs egyértelmű ok, ami a meddőséghez vezet, egyszerűen csak megmagyarázhatatlannak nevezik. 

Mi a meddőség és a szubfertilitás (csökkent termékenység)? Hogyan diagnosztizálják?

Az Egészségügyi Világszervezet a meddőséget úgy határozza meg, hogy a klinikai terhesség nem jön létre 12 hónap vagy annál több, rendszeres, ugyanazzal a partnerrel történő, védekezés nélküli szexuális együttlét után. Ezenkívül a meddőség a spermiumok rendellenességeivel diagnosztizálható, melyet a spermiumszám, a morfológia, a mozgékonyság és egyéb szempontok kétszeri alkalommal történő elemzése igazol. A párok körülbelül 80%-ánál történik fogantatás egy éven belül, 20%-nál a második évben. Meddőség a párok 5-10%-ánál fordul elő, egyharmada női, egyharmada férfi és egyharmada kombinált okból ered. A szubfertilitás hasonló a meddőséghez, azonban szubfertilitás esetén nincs konkrét oka annak, hogy a terhesség nem következik be, ezért az egészség optimalizálása lehetővé teheti a sikeres terhességet. 

Mi okozza a meddőséget és a szubfertilitást?

Az alacsony termékenység sok tényezőnek tudható be, azonban egészségügyi szakemberek gyakran idiopátiának tartják, vagyis nincsen ismert oka.
A női reproduktív állapotok, mint például a petevezetők elzáródása, a policisztás petefészek szindróma (PCOS), az endometriózis, a mióma, a hiperprolaktinémia, az anovuláció és egyéb hormonegyensúly-hiányok hozzájárulhatnak, vagy okozhatják a meddőséget.

Férfiak esetében a meddőség oka lehet a nem megfelelő spermaszám, vagy rossz minőség, alacsony mozgékonyság, rendellenes morfológia. Számos tényező közvetlen hatással lehet a sperma minőségére vagy megzavarhatja a spermiumtermelést szabályozó hormonrendszert. 

Mind a termékenységet, mind a terhesség fenntartásának képességét számos tényező befolyásolhatja, például:

• Stressz és mellékvese-diszfunkció: a kortizol gátolja a gonadotropin felszabadító hormon (GnRH) termelődését, ezáltal elnyomja az ovulációt, illetve a spermatogenezist, valamint a szexuális aktivitást is csökkenti. Az adrenalin gátolhatja a progeszteron hasznosulását, így megzavarhatja a női hormonrendszer működését. A kortizol és a nemi hormonok pregnenolonból szintetizálódnak, a túlzott kortizoltermelés képes lebontatni más szteroid hormonok termelését. Tanulmányok során megállapították, hogy a stressz növeli az újonnan felfedezett gonadotropin gátló hormon (GnIH) termelődését, amely megakadályozza az ovulációért és a spermatogenezisért felelős hormonok – FSH, LH – termelődését. Tehát stressz, illetve mellékvese-diszfunkció esetén szükséges a stressz csökkentése és a mellékvese működésének támogatása.
• Pajzsmirigy-alulműködés: a pajzsmirigy alulműködése alacsony termékenységgel jár, különösen a nőknél, ezért a pajzsmirigy állapotát vagy a klinikai tünetet nem okozó hipotireózist vizsgálni, a pajzsmirigy működését támogatni kell. 
• Gyenge bél- és májműködés: a máj és a bél felelős az anyagcseréért és az ösztrogén eliminációjáért. Ha a bél nem működik hatékonyan, az ösztrogén – melyet ki kell választani – újra felszívódhat a szervezetbe. A máj felelős a felesleges ösztrogén méregtelenítéséért, hogy lehetővé váljon a kiválasztás. Ezért a nem megfelelő máj/emésztőrendszeri működés az ösztrogén magasabb arányához vezethet a progeszteronhoz képest. Ezt nevezzük ösztrogén-dominanciának, amelyről bizonyított, hogy negatív hatással van a termékenységre és növeli az olyan állapotok kockázatát, mint az endometriózis, és a PMS. Ezért a termékenység támogatásakor figyelembe kell venni a bél és a máj egészségét is. 
• Súly: alacsony, 19 alatti BMI-érték, vagy kevesebb, mint 17% testzsír anovulációt eredményezhet. A 30 feletti BMI-érték szintén befolyásolhatja az ovulációt és a spermatogenezist (elhízott férfiak esetében akár 50%-al kevesebb sperma), növelheti a vetélés kockázatát és csökkentheti az IVF sikerét. A termékenység szempontjából optimális zsírszázalék 20-25%. 
• Életkor: 35 éves kor után a nők termékenysége csökkenni kezd, és bár ez nem módosítható folyamat, 35 éves kor felett különböző vizsgálatok és beavatkozások elvégzése lehet indokolt a fogantatás esélyének optimalizálása érdekében. 

Egyéb tényezők, melyek hatással lehetnek mind a nők, mind a férfiak termékenységére:

• Mitokondriális funkció: a mitokondrium energiatermelése elengedhetetlen a normál spermiumtermeléshez, a morfológiához és a mozgékonysághoz. Szintén elengedhetetlen a női petesejtek éréséhez. 
• Oxidatív stressz: befolyásolja a sperma mennyiségét és minőségét, mivel károsodhatnak a spermatermelő sejtek mitokondriumai, illetve a sejtmembránok. Nőknél, ha a petesejt sejtmembránja oxidatív stressznek van kitéve, a spermiumok számára nehezebb a behatolás.

A gyenge termékenységgel kapcsolatos egyéb tényezők, melyekkel foglalkoznunk kell:

• alvászavarok,
• dohányzás,
• alkohol,
• környezeti méreganyagok,
• marihuána,
• koffein.

Ajánlott diéta

A prekoncepció egy fontos időszak, mely során mindkét szülő felkészítheti szervezetét megfelelő táplálkozással a termékenység és a fogantatás elősegítése érdekében. Ha a fogantatás megtörténik, akkor a magas színvonalú, tápanyagdús étrend és kiegyensúlyozott életmód fenntartása egyaránt támogathatja az anya és a baba egészségét.

A termékenységre vonatkozó étrendi ajánlások célja az egészséges hormonműködés, a petesejtek és spermium termelésének, valamint a mitokondriális funkció támogatása, amely a DNS replikációjához és a sejtek képződéséhez szükséges. Az optimális – termékenységhez kapcsolódó – étrendi jellemzők az alábbiak:

   Kerülni/Csökkenteni                                                                         Növelni

Specifikus tápanyagok a női termékenység és a terhesség támogatására:

Esszenciális zsírsavak: a petesejtet körülvevő sejtmembrán fontos a petesejtek általános fejlődéséhez, valamint lehetővé teszi a sperma behatolását, ezért támogatni kell annak egészségét. Az omega-3 zsírok beépülnek a sejtmembránba, elősegítve annak folyékonyságát. Esszenciális zsírsavak szükségesek a normál hormonműködéshez, a mitokondriális- és a mellékvese-funkció támogatásához. A DHA (az olajos halakban található omega-3 zsírsav) különösen fontos a növekvő magzat kognitív és vizuális fejlődéséhez. A 2018-as Cochrane-jelentés arra a következtetésre jutott, hogy az omega 3 bevitele a terhesség alatt akár kiegészítők, akár élelmiszerek formájában, csökkentheti a koraszülés előfordulását és kisebb eséllyel születik a baba alacsony súllyal. Azoknak a nőknél, akik a terhesség alatt szednek omega 3 kiegészítőt, nagyobb eséllyel lesz hosszabb terhességük.

Alfa-liponsav: erős antioxidáns, mely regenerálja a C-vitamint, E-vitamint, CoQ10-et és a glutationt is. A terhesség azonban nem állapították meg a biztonságát, ezért a fogamzás előtt le kell állítani a szedését. 

A-vitamin: antioxidáns, melynek szintén fontos szerepe van a sejtek növekedésében és differenciálódásában, és amely szükséges az embrionális fejlődéshez. Óvatosan kell eljárni a terhesség alatti kiegészítéssel, mivel a magas A-vitamin bevitel veleszületett rendellenességekkel járhat.

B-vitaminok: a B-vitaminok közül sok részt vesz a sejtek replikációjában, a DNS-és hormontermelésben, valamint a mitokondriális energiatermelésben. Például folátra van szükség a DNS és RNS szintéziséhez és metilezéséhez, az idegcsőhibák kockázatának csökkenéséhez. 

C-vitamin: antioxidáns, mely képes a glutation regenerálására. Továbbá pozitív hatással van a petefészek tüszőjének növekedésére és helyreállítására, valamint a sárgatest fejlődésére, mely elengedhetetlen a terhesség fenntartásához. Hozzájárulhat a preeclampsia kockázatának csökkentéséhez.

E-vitamin: zsírban oldódó antioxidáns, mely fontos a petefészek egészségének megőrzéséhez. 

Szelén: támogatja a pajzsmirigyhormon termelését, erős antioxidáns és részt vesz a glutation regenerációjában.

Cink: olyan enzimek kofaktora, melyek részt vesznek a DNS és RNS termelésében, valamint védelmet nyújtanak az oxidatív károsodással szemben. A cink alapvető szerepet játszik a reproduktív hormonok termelésében és transzportjában, lehetővé teszi az ovulációt, a megtermékenyítést és a petesejtek fejlődését. 

Flavonoidok és karotinoidok: antioxidáns és gyulladáscsökkentő képességekkel rendelkeznek. Néhányuk polifenolként is működik, amely prebiotikumnak tekinthető, támogatva a mikrobiótát.

Figyelembe kell venni a D-vitamin, a jód és a vas bevitelét is, melyek mind fontos szerepet játszanak mind a fogamzás előtt, mind a terhesség alatt.

A bél egészségének támogatása

Az anyai bélflóra alapvetően fontos szerepet játszik a termékenység, a terhesség és a baba egészségének szempontjából is. A kiegyensúlyozott bél-mikrobióta megvédi a babát a különböző atópiás állapotoktól, mint például az allergia, az ekcéma, asztma. Elengedhetetlen a baba immunrendszerének fejlődéséhez is, ezért az élőbaktérium-kiegészítők használata ajánlott a mikroflóra egyensúlyának támogatásához. 

És végül, az egészséges szervezet elengedhetetlen a szoptatás ideje alatt és azon túl is, hogy támogassa a csecsemő növekedését és kielégítse az anyával szembeni igényeket és a regenerálódást.