2020-01-24

A legtöbb kutyatáp/táp összetétele fényévnyire van már a kutyák archetipikus étkezési szokásaitól, és ettől az eltéréstől nagyon sok és sokféle krónikus betegség fordul elő egyre gyakrabban a kutyák körében.

A kutyák állkapcsának szerkezete jól mutatja, hogy a vadonban milyen típusú táplálékokra alakult ki felépítésük: fogazatuk és állkapcsuk húsevésre van kitalálva, arra hogy elkapja és szétcincálja zsákmányát. Mindazonáltal az elmúlt 12 ezer évben – a háziasításnak köszönhetően – inkább mindenevőkké váltak.
Az alapvető és alkalmazott tápanyagok kutatásai kiterjesztették a kutyafélék táplálkozási szokásaival kapcsolatos ismereteket: egy kiegyensúlyozott étrendnek tartalmaznia kell megfelelő mennyiségű vitaminokat, ásványi anyagokat, néhány nélkülözhetetlen aminosavat és alapvető fontosságú zsírsavakat.
Ebben a cikkben Amanda Williams, a Cytoplan vezetője – akinek állatorvosi ellátási tapasztalatai is vannak – fejti ki a tudnivalókat a kutyák természetes étrendjéről és a kutyatáp választásakor a feltétlenül megfontolandókat.

A kutya kialakulása

Tagadhatatlan, hogy egy bernáthegyi és egy csivava külsőleg teljesen különbözőek, de ez nem jelenti azt, hogy belsőleg is ennyire eltérnének. Annak ellenére, hogy egyik fajta a másiktól olyan nagy mértékben különbözik a fizikai jellemzőket tekintve, a kutyák és a farkasok ugyanazon nemzetséghez (az ún. „Canis”-hoz) tartoznak, és DNS-ük 99,9%-ban egyezik. A hasonlóságok olyan jellemzőkben nyilvánulnak meg, mint például az ásás, a vadászás, a társas viselkedésük és a kommunikációjuk módjai.
A kutyafélék rendkívüli módon alkalmazkodóképesek, könnyen fejlődnek abba az irányba, amivel egy új környezethez a legjobban alkalmazkodni tudnak. Néha még az egymással nem rokonságban álló, de hasonló környezetben élő egyedek is egymáshoz hasonlóvá fejlődnek. Hogy ez a különleges alkalmazkodóképesség miért alakult ki, nem tudni, de ez lehet a kulcs annak, hogy a háziasított kutyafajták olyan sokfélék. A kutyák a szürke farkasoktól kb 12 000-40 000 évvel ezelőtt ágaztak el.
A „protokutyák” (az eredeti kutyafajták) elkezdték követni az ember vadászó-gyűjtögető életmódját, lecsapva a lepattanó szemétre, így egyre közelebb kerültek egymáshoz, egyre kevésbé voltak agresszívek, kedvesebbek lettek és játékosabbak. Az emberek pedig megtűrték őket, mert eltakarították a szemetet, távol tartották a ragadozókat és figyelmeztettek a veszélyre. Aztán elkezdtek segíteni a vadászatokban. Először a vadászok kezdték el követni a spontánul vadászatnak induló kutyákat, kihasználva a szuper szaglásukat. Aztán később kialakult egy sokkal együttműködőbb kapcsolat, ahol az ember és a kutya tudatosan csapatban dolgozott, és a kutya jutalmat kapott az ejtett vadból.
Innentől könnyű elképzelni a háziasítás hogyan folytatódott. Ezen a ponton a fajnemesítés még nem volt tudatos: az idegesítő és veszélyes egyedek nem maradtak életben, a kedveltebbek pedig extra ételt és több komfortot kaptak. Viszont az emberek gyorsan észrevették, hogy az utódok hasonlítanak a szüleikre és így a kedveltebb egyedeket kezdték el szaporítani tudatosan.
A humán szelekció határozta meg innentől a háziasított kutya alakját, méretét és jellemzőit.
Darwin, a szürke pettyesaraszoló molylepke fejlődésén elmélkedve, egyszer azt mondta; „az evolúció sosem lenne ugyanaz, ugyanis az adaptáció oly sok környezeti, étrendi és más tényezőktől függ, amik meghatározzák a fajok kialakulását, a kutyafélék fejlődése jó példája a több tényezős evolúciós hatásoknak.

Mit kellene enniük a kutyáknak?

A kutyák emésztőrendszerének funkcionalitása és hosszúsága is azt mutatja, hogy arra születtek, hogy nyers húst egyenek, és a tápanyagok nagy részét zsákmányuk testrészeiből nyerjék ki, egy kis növényi adalékkal, mint a fű, a magok és gyümölcsök.
Az állatok emberi fogyasztás szempontjából legkevésbé kívánatos részei lehetnek olykor a kutyák számára a legzamatosabb, legtáplálóbb falatok. A vadonban az első, amit elfogyasztanak, azok a belső szervek, amik a legnagyobb koncentrációban rejtik a vitaminokat és ásványi anyagokat. A máj, a vese és a szív a legkoncentráltabb forrásai a zsírban oldódó vitaminoknak, mint az A-, D-, E- és K-vitamin.
A farkasok, ősi étrendjük részeként elfogyasztották a szőrt, bőrt, csontokat és az izmokat, inas részeket is. Nagyobb méretű zsákmányok esetében a gyomor tartalmának zömét ösztönösen félrelökték, de a bélrendszert elfogyasztották, ami emésztett ételt és természetes probiotikumokat tartalmaz.
A kutyák fogazata és emésztőrendszere sokat alakult az elmúlt 12.000 évben, és inkább a mindenevő étrendhez igazodott. Ez azt jelenti, hogy normál körülmények között a kutyák étrendjét kielégíti, ha vegyesen fogyasztanak növényi és állati eredetű táplálékot. A protein és zsírok forrása kevésbé fontos, mint ezek mennyisége és emészthetősége.
Kutatások igazolják, hogy a kutyafélék kiegyensúlyozott étrendjének tartalmaznia kell megfelelő mennyiségű vitamint, ásványi anyagot és bizonyos nélkülözhetetlen fehérjékből származó aminosavat és zsírsavakat. A kutyák úgy fejlődtek, hogy elsődleges energiaforrásukként a fehérjét és a zsírt használják, de mára már a szénhidrátokat is használni tudják. A kutyák olyan speciális enzimeket termelnek, amelyek a keményítők és a cukor emésztéséhez kellenek, ez mutatja, hogy a kutyák képesek a szénhidrátok emésztésére.
Ez az adaptáció a kutyák háziasítása óta alakult ki, és mivel az ember főtt, nem nyers gabonát fogyasztott ebben a fejlődési szakaszban, a kutyák főtt gabonát alkalmasak megemészteni, a nyerset nem tudják. A gabonák kezdeti használata tele volt kockázatokkal, mivel a vad gabonák a minden faj számára mérgező aflatoxinokat rejtegették. Az ember, mivel felfedezte ezt a kockázatot, megtanulta megfőzni a gabonát és a háziállatai is ehhez alkalmazkodtak. Mivel a gabona alapú élelmezés későbbre datálja az emésztőrendszer fejlődését mind a kutyáknál mind az embereknél, ezért még mindig vannak kétségek a gabona, mint nyersanyag alkalmasságáról és ezért sokan ki is hagyják étrendjükből.

Mit ennének a háziasított kutyák a vadonban?

Nyers húst – a nyers hús és zsírok sokféle állatféléből származhatnak. Ezek biztosítják az emészthető fehérjék forrását és vasat és az étrend legnagyobb részét teszik ki. Leginkább kisállatok, mint a rágcsálók, nyulak és madarak.
Belsőségek – szervi húsok, mint a máj, a vese, a szív, a lép és a hasnyálmirigy magas fehérjetartalommal bír és tele vannak létfontosságú vitaminokkal és ásványi anyagokkal.
Csont – természetes forrása többféle vitaminnak és ásványi anyagnak, a puha, nem súlyt hordozó csontok és porcok nagyon jó természetes forrásai a kollagénnek, aminosavaknak, a fogak és csontok egészségéért fontos kalciumnak és foszfornak, és a cinknek. (Csont etetésénél oda kell figyelni, mert erre nem mindenféle csont alkalmas, a főtt csontok sem.)
Zöldség – és gyümölcsfélék – a vitaminok és ásványi anyagok természetes, teljes skáláját tartalmazzák. Leginkább a zöld leveles és színes zöldségek és a nem citrusféle gyümölcsök a legalkalmasabbak, összetörve, pépesítve a jobb felszívódás érdekében. Összességében ezek antioxidánsokat, növényi tápanyagokat, rostokat és nedvességet biztosítanak, mindezek mellett pedig létfontosságú vitaminokat és ásványi anyagokat. Ahogyan korábban említettük, a kutyák a természetben nem esznek nyers gabonaféléket.
Egyebek – a vadonban ez például szőr, gyomorrészek és más olyan szervek, mint például a szem vagy szaporítószervek lennének

A nyers ételnek több kulcsfontosságú szempontból van értelme

Természetes körülmények között előforduló tápanyag mind méreteiben mind formájában olyan módon, amihez a kutyafélék fejlődése alkalmazkodott
A nyers evolúciós étrend egyik összetevője sem sérül vagy semmisül meg vagy nincs rá hátrányos hatással a főzés, így tápanyagban a legtömöttebbek és a legjobb minőségű tápanyagot tartalmazzák, tehát a leghatékonyabbak
Ha megfelelően van elkészítve, semmilyen mesterséges anyag nem kerül bele, a szintetikus adalékanyagok a legtöbb háziállat egészségügyi problémáinak okozói

Az evolúciós diéta néhány egészségügyi hatása:

kiemelkedő csont- és ízületi egészség
megerősödött immunrendszer
tökéletes bőr és puhább, fényesebb szőr
egészségesebb fogak, íny és friss lehelet
kevesebb és kevésbé szagos széklet
megnövelt szaporítóképesség
testszag csökkenése
az élősködők elleni védelem növekedése a megerősödött immunrendszeren keresztül

A nyers etetéssel kapcsolatos aggodalmak:

Néhány aggodalom a nyers etetéssel kapcsolatosan a patogének jelenléte, az összetevők minősége és forrása és az előállítási módok. Ezek pontosan ugyanazon aggodalmak, amik az emberekben a saját ételükkel kapcsolatosan merülnek fel.
Az elsődleges kétség a nyers etetéssel kapcsolatosan, hogy „Nagyobb számban tartalmaznak e baktériumokat?”, a válasz pedig igen, természetesen. Hacsak a nyers étel nincs sterilizálva, ami viszont gyakran a baktériumok mellett a tápanyagszintet is csökkenti, akkor magasabb lesz a baktérium szintje a főtt ételekkel ellentétben. Rosszak ezek a baktériumok? Nem, az állatok számára nem.
Különösen, ha az étel az emberi élelmiszerlánc részéből származik, tiszta környezetből, ahol szűrve van olyan kórokozókra, mint pl. az ecoli, listeria és szalmonella.
A háziállatoknak rövidebb emésztőrendszerük van, mint az embereknek, amit arra találtak ki, hogy a bevitt étel gyorsan távozzon a szervezetből, ne erjedjen, mint a humán bélrendszerben. Ez lecsökkenti az időt a baktériumok számára és így nincs annyi idejük elszaporodni. Továbbá, a kutyáknak nagyon magas savas emésztőrendszerük van, ami semlegesíti a baktériumokat és feloldja a csontokat, tehát képesek a nyers étel fogyasztására. Még a rothadt étel sem jelent számukra jelentős rizikót, gyakran ássák el maguknak későbbi csemegének a kertben a csontokat.
De a nyers etetés nem jelent nagyobb veszélyt a család számára? Nem többet, mint a főzés előtti nyers ételek elkészítése. Alapvető fontosságú, hogy nyers ételek kezelése esetén az alapvető erre vonatkozó biztonsági szabályokat betartsuk, mint a kézmosás, illetve a konyhai eszközök és felület megfelelő megtisztítása a nyers ételek előkészítése után, hogy elkerüljük a keresztbefertőződést. Ideális esetben a nyers ételek előkészítésére egy külön részt használjunk, ne azt, ahol a családi ételeket készítjük, ha a házban készítjük elő kedvenceink ételét, akkor javasolt emberi fogyasztásra alkalmas húsokat használni.
A legjobb minőségi ellenőrzés, ha mi magunk készítjük elő a nyers ételt kedvenceink számára, de ezt nem mindenki teszi meg szívesen, vagy épp nincs ideje rá naponta, bármennyire is imádjuk kutyáinkat és teszünk meg értük bármit. De a háziasított kutyák az évezredek alatt alkalmazkodtak embertársaik étrendjéhez, beleértve a főtt ételeket is. Szóval a kutyák jól élnek bármilyen olyan étrenden, ami jó minőségű, emészthető és a kutya tápanyag szükségleteit kielégíti. Fontos, hogy egy kutya étrendjén bármilyen módon változtatunk, azt fokozatosan és lassan tegyük, minimum egy hét alatt, hogy emésztőrendszerük alkalmazkodni tudjon.
A legtöbb felelős kutyatartó minőségi kutyatáppal eteti kutyáját, amik nagyjából egyensúlyban vannak a kutyák makrótápanyag-szükségleteivel. Némelyikük valóban minőségi összetevőket tartalmaznak, némelyikük kevésbé. De még a legjobb minőségű száraz és előre csomagolt kutya eledelek is nagyon különböznek attól az étrendtől, amit amúgy a háziasított kutyák elfogyasztanának, ha saját magukat látnák el táplálékkal. Ténylegesen ugyanúgy egy tápanyag hiány van a kutyáknál is étkezési szokásaikban, mint az embereknél.
Azon kutyatartók számára, akik nem tudnak nyers vagy otthon elkészített főtt ételt biztosítani kutyáik számára azt javasolják, hogy vegyék meg a legjobb minőségű kutyatápot (nedveset, ne szárazat, hogy miért erről később írunk) és hogy a tápanyaghiányt kipótolják, tegyenek rá friss vagy nyers megfelelő zöldségeket, a szezonális almát vagy körtét és adjanak hozzá akár humán célra előállított minőségi táplálékkiegészítőket. Ez ösztönözte a Cytoplan új termékcsaládjának kidolgozását, a háziállatok számára készült táplálék-kiegészítő készítmények gyártását, hogy ezt a tápanyag-hiányt segítsen kitölteni teljesen állat-és környezetbarát, teljesen természetes úton előállított készítményekkel, amit a háziállatok archetipikus étrendje és jelenleg kereskedelmi forgalomban lévő táplálékok közti különbség okoz.

Száraz vs. nedves kutyatáp

Ez egy régóta fennálló és hosszan visszanyúló vita tárgya, de nézzük meg azokat a következményeket, amiket a hosszan tartó száraz táp használata okozhat és okaikat. A száraz tápok extrudáltak, ami azt jelenti, hogy összetevőit nagyon magas hőfokon kezelik, hogy sterilizálják, hogy hosszan eltarthatóvá tegyék. Ez többféle dolgot okoz:

A táplálék nedvességmentes és a fehérjék struktúrája gyengített, amit nem tud azonnal a kutyák anyagcsere- és fiziológiás rendszere felismerni
Az emésztőrendszer bizonyos szakaszában újra nedvességet kell felvennie
És talán a legfontosabb, hogy a száraz táp mentes az enzimektől. Amikor az USA-ban 40 évvel ezelőtt először megjelentek a száraz kutyatápok akkor párhuzamos kapcsolat volt megfigyelhető a kutyák körében elterjedt hasnyálmirigy-megnagyobbodás és más hasnyálmirigy-problémák és a száraz táp fogyasztása között.

A hasnyálmirigy az emésztőenzimek fő előállítója, és mivel a száraz kutyatápban nincsenek enzimek (a hőkezelésnek köszönhetően) a hasnyálmirigy rákényszerül, hogy sokkal nagyobb mennyiségben állítson elő enzimeket, hogy meg tudja emészteni az állat a bevitt ételt. Ez olyan stresszt okoz, hogy a szerv megnagyobbodásával majd a későbbiekben károsodásával jár. A természetese, nem főtt ételek tartalmaznak olyan enzimeket, amik automatikusan segítik az emésztést és az emésztő-enzimek működését is támogatják. Nem véletlenül van a kutyáknak alapvetően kicsi hasnyálmirigyük, hiszen fiziológiailag ők nyers ételek fogyasztására alakultak ki. Ezért tehát megkérdőjelezhető, hogy a száraz kutyatápok valóban kielégítik-e az alapvető szükségleteket, hiába kapták meg a makró összetételük alapján a pipát minden rubrikában.
Amikor a kutyáknál étrendet váltunk, mindenképp lassan: pár nap vagy akár egy hét alatt váltsunk! Az addig megszokott ételébe fokozatosan keverjünk bele az újból, hogy időt adjunk emésztőrendszerüknek alkalmazkodni az újhoz.

Kulcsfontosságú útravalók összefoglalva:

a kutyák emésztőrendszerének hossza és funkciója is mutatja, hogy arra születtek, hogy nyers húst egyenek és a tápanyagokhoz elsődlegesen zsákmányuk testrészeiből jussanak hozzá, olyan kevés hozzáadott növényi kiegészítővel, mint a fűfélék, magvak és gyümölcsök
A vadonban elsőre a belsőségeket eszik meg zsákmányukból, amik a legnagyobb koncentrációban tartalmazzák az alapvető fontosságú vitaminokat, ásványi anyagokat és nyomelemeket. A máj, a vese és a szív a legkoncentráltabb forrásai a zsírban oldódó vitaminoknak, mint az A-, D-, E- és K-vitamin.
A kutya természetes étrendje különféle állatok nyers húsát tartalmazza, belsőségeket (beleértve a szőrt, a gyomortartalmat, a szemet és a szaporítószerveket), csontot, zöldség-és gyümölcsféléket.
Az elmúlt 12.000 évben a kutyák fogazata és emésztőrendszere úgy fejlődött, hogy alkalmazkodott a mindenevő étrendhez, így a kutyák emésztőrendszere képes lebontani a keményítő tartalmú szénhidrátokat is.
Mivel a gabona alapú élelmezés későbbre datálja az emésztőrendszer fejlődését mind a kutyáknál, mind az embereknél, ezért még mindig vannak kétségek a gabona, mint nyersanyag alkalmasságáról és ezért sokan ki is hagyják étrendjükből.
Azon kutyatartók számára, akik nem tudnak nyers vagy otthon elkészített főtt ételt biztosítani kutyáik számára azt javasoljuk, hogy vegyék meg a legjobb minőségű nedves kutyatápot és hogy a tápanyaghiányt kipótolják, tegyenek rá friss vagy nyers megfelelő zöldségeket, szezonális almát vagy körtét, és adjanak hozzá akár humán célra előállított minőségi étrend-kiegészítőket.

Webshopunkban külön kategória alatt találhatók négylábú kedvenceink számára ajánlott termékeink!