Meglepő összefüggésekre irányította rá a figyelmet egy brit kardiológus, amikor az új koronavírussal fertőzöttek alapbetegségeit vette górcső alá. A szakember szerint nem a vírus okozza a COVID-19-es betegek halálát, hanem az elhízás és a krónikus anyagcsere-betegségek. 

A következő cikket, mely a European Scientist tudományos folyóiratban jelent meg, Dr. Aseem Malhotra neves kardiológus, számos tudományos tanács és szervezet tagja írta.
A cikk alapvetően az Egyesült Királyságban kialakult vírushelyzetről szól, azonban számos olyan vonatkozása van, amely számunkra is hasznos és tanulságos lehet.
 

 Először is a cikk:

Az elhízás és a krónikus anyagcsere-betegségek azok, amelyek valóban megölik a COVID-19 betegeket: itt az ideje valódi ételeket magunkhoz venni, ezzel tehermentesíteni a közegészségügyi ellátást és megvédeni az életünket.

Ez az ellátórendszer problémája

Múlt héten érdeklődtem egy barátomnál, aki kutató és főorvos New York egyik legterheltebb sürgősségi osztályán, hogy hogyan bírják a terhelést a koronavírus időszaka alatt.

“Szörnyű a helyzet. Az amúgy is túlterhelt ellátórendszer az összeomlás szélére került. Imádkozz értünk!” – írta nekem.
Sok hír jelent meg a médiában arról, hogy akárcsak az Egyesült Királyság, a világ leggazdagabb országaként az USA  is legalább olyan lassan reagált az Egészségügyi Világszervezet (WHO) január 31-n megjelent ajánlásaira. 
Ez oda vezetett, hogy elfogytak a személyes védőfelszerelések, a kijárási tilalmat/korlátozást később rendelték el, mint kellett volna, és nem teszteltek eleget, ezzel lehetetlenné vált megállapítani a halálozási arányt és a vírus valódi terjedését, amely nélkülözhetetlen ahhoz, hogy a megfelelő védekezési lépéseket meg lehessen tenni (1). A COVID-19 esetében a megelőzés nem jobb megoldás, mint a gyógyítás. A gyógymód, legalábbis belátható ideig biztosan. Úgy tűnik, hogy az aránytalanul magas halálozás azok esetében, akik a frontvonalban vannak megfelelő felszerelés nélkül, arról árulkodik, hogy extrém terhelést kapnak, és talán számos, sokkal súlyosabb betegséghez is kapcsolódik esetükben.
Az Egyesült Királyságban a lezárások és a távolságtartás elsődleges oka az ellátórendszer (NHS – a szerk.) túlterheltségének megelőzése, mivel a koronavírus jóval könnyebben fertőz és sokkal gyakrabban okoz halált, mint az influenzavírus 0,1%-os halálozási rátája. (2)
Ugyanakkor számolnunk kell az ilyen jellegű intézkedések hátrányaival is a lakosság egészségügyi és gazdasági állapotának vonatkozásában. A “házi őrizet” többet árt, mint használ? (3)
“Elefánt a porcelánboltban” – így jellemezhető az a helyzet, amely számos nyugati társadalomban áll fenn, ahol az általános egészségügyi állapot már önmagában tragikus állapotban volt. Nagy-Britanniában és az USA-ban a lakosság több mint 60%-a túlsúlyos vagy kórosan elhízott. Hogy is függ össze ez a COVID-19-cel?

A COVID mögött az elhízás a valódi gyilkos

Az orvosi szakirodalomban jól ismert tény, hogy a túlsúly fokozza az immunrendszer szabályozási zavarát és a krónikus gyulladást, amely közvetlen összefüggésben van a citokinviharral, amely az akut légzőszervi distressz szindrómához (Acute Respiratory Distress Syndrome – ARDS) vezet, amelyet az influenza és más légzőszervi vírusok esetében is tapasztalhatunk (4).
 
2009-ben a H1N1-influenza miatt kórházba kerülő és ott elhalálozó betegek 61%-a volt elhízott. A részletes analízis során megállapították, hogy vírusfertőzés esetén az elhízás egy új kockázati tényező. (5). Továbbá az elhízottaknál a gyógyulás 42%-kal hosszabb ideig tartott a nem elhízott egyénekhez képest Influenza A esetében, amely hozzájárult a vírus további terjedéséhez is (6).  
A COVID-19-cel intenzív osztályra került első 2204 beteg adataiból kiderül, hogy 72,7 %-uk elhízott vagy túlsúlyos. (7)
Jó néhány évvel ezelőtt egy szenior kolléga személyes beszélgetés keretében kifejtette aggodalmát az akkor még polgármester Boris Johnsonról (jelenlegi miniszterelnök – a szerk.) “Aggódom az egészsége miatt, Aseem. Jelentősen túlsúlyos, és nem néz ki jól.” – Ez annak ellenére így van, hogy biciklivel jár a hivatalba. Nincs olyan, hogy valaki egyszerre kövér és fitt (8).
Nem szabad megfeledkeznünk arról a tényről, hogy az 1,4 millió, nemzeti egészségügyi rendszerben dolgozó 50-60%-a elhízott vagy túlsúlyos. Nem meglepő ez olyan helyzetben, amikor a brit étrend több mint fele ultra-feldolgozott étel(9), és a kórházakban vásárolt ennivaló háromnegyede egészségtelen. (10) Dél-Koreában a legalacsonyabb az elhízottak aránya a világban, ez talán részben magyarázza, hogy ott miért olyan alacsony a halálozási arány.
De talán klinikailag még fontosabb a BMI, a has-körméret, ami a krónikus metabolikus szindrómát jelzi, ami előfordulhat normális testsúly mellett is. Sőt továbbmegyek, a szarkopénia obezitás (SO), ami az idősekre különösen jellemző, számos elhízott egyént sorol tévedésből normál testsúlyúnak a BMI alapján, amikor a COVID-19 miatt kórházba kerülnek. Az amerikai felnőttek mindössze 12,2%-a rendelkezik egészséges anyagcserével. Ezek közül kevesebb, mint egyharmada normál testsúlyú is (11). Feltételezhető, hogy az Egyesült Királyságban hasonló a statisztika. Sőt, a normál testsúlyú metabolikusan nem egészséges egyéneknek több mint háromszoros kockázattal rendelkeznek (különösen szív-érrendszer és halálozás terén) azokhoz az egyénekhez képest, akiknek normál testsúlyuk van és az anyagcseréjük is egészséges. Nincs olyan, hogy egészséges testsúly, csak egészséges egyén.

A cukorbetegség és a metabolikus szindróma fokozza a kockázatot

A Nature-ben megjelent kommentár szerint “azoknak, akik 2-es típusú diabéteszben és metabolikus szindrómában szenvednek, akár tízszeres is lehet a halálozás kockázata, ha elkapják a COVID-19-t.” Arra szólították fel a cukorbeteg  egyéneket, hogy rendezzék a vércukor és anyagcsere értékeiket, hogy javuljanak a kilátásaik. A szerző emellett azt is hangsúlyozza, hogy ez minden beteg esetében hasznos lehet, ha a COVID-19-cel találkozik (12). Fontos megjegyezni, hogy a sötét és más etnikumból származottak magas aránya talán annak is köszönhető, hogy az ő esetükben a krónikus metabolikus betegségek előfordulása is jóval magasabb arányú. Például a Nagy- Britanniában élő dél-ázsiai felmenőktől származók esetében a 2-es típusú cukorbetegség 2,5 – 5-ször magasabb arányban, az afrikai-karibi leszármazottak esetében pedig háromszor gyakrabban fordul elő, mint a kaukázusi rassz esetében.
A Public Health England egy kínai tanulmányra hivatkozva kiemeli, hogy  itt az ideje felhagyni a dohányzással. A tanulmány szerint a dohányosok 14-szer nagyobb kockázatnak vannak kitéve, ha találkoznak a COVID-19-cel (13).
De miért is ne kérnénk meg a lakosságot, hogy hagyjanak fel az ultra-feldolgozott ételekkel? Megfigyelésen alapuló tanulmányok szerint egyértelmű a kapcsolat az ilyen ételek fogyasztása és az elhízás, metabolikus betegségek és a daganatos betegségek között (14). Egy jól felépített alapos randomizált kutatás szerint akár 2 kg súlykülönbség is kialakulhat a résztvevők között, amikor az egyik csoport egy ultra-feldolgozott étrenden él, míg a másik egy minimálisan feldolgozott ételekből álló étrendet fogyaszt. (15). Az étrend váltásának másik ismert hatása, hogy gyorsan és hatékonyan képes csökkenteni a kardiovaszkuláris kockázatot (betegség és halálozás) (16).
A 2-es típusú cukorbeteg esetében 25-50%-uk esetében jelentősen javítható a glikémiás kontroll, a vérnyomás, és tartósan javítható az állapotuk néhány változással beleértve az alacsony feldolgozott szénhidrátok bevezetése az étrendbe (kalória számolások nélkül) akár hetek-hónapok alatt.(17) (18). 
Az egészségügyi rendszerek a COVID-19 előtt is túlterheltek voltak, amely a több évtizede tartó rossz erőforrás elosztás és a “túl sok orvosság”  miatt következett be, és ezt súlyosbította, hogy  az irányvonalakon nem változtatták. Az étrenden alapuló betegségek okát a gyökereknél kellett volna kezelni. Ehhez elkerülhetetlen a junk food környezetet megszüntetése.
A kormány üzenete a médián keresztül az, vagyis, hogy az emberek maradjanak otthon, védjék az ellátórendszert (NHS-t) és mentsenek életeket, elég erőteljes és hatékony volt. Ismerve azt a tényt, hogy az egészségügyi mutatók milyen gyorsasággal képesek javulni az étrendi változásokkal,  legalább az előzőekhez hasonló, ha nem erősebb üzeneteket kellene közvetíteni, hogy az emberek valódi élelmiszereket egyenek, védjék az egészségügyi ellátórendszert, és mentsenek életeket”. Ilyen tevékenységek és a szabályozók változása nemcsak életek százát, vagy akár ezreit menthetné meg az elkövetkezendő hónapokban, hanem egy újabb globális járvány esetén az elkövetkezendő évtizedben hozzájárulhatna egy egészségesebb társadalomhoz. Ezáltal az ellátó rendszer terhelése alacsonyabb lenne, mely jobb felszereltséggel egy kisebb méretű és súlyú járvánnyal nézne szembe. Így remélhetjük azt, hogy a következő alkalommal a korlátozásokra már nem lesz szükség. 

A VitaHelp megjegyzése a magyar helyzetre

A fenti cikk természetesen elsősorban az angol és amerikai helyzetet vizsgálja. Azonban a magyar statisztikák nagyon sok mindenben hasonlóságot mutatnak ezekkel az országokkal, hiszen például az elhízási mutatók terén Magyarország a világ élvonalához tartozik, és számos más betegség esetén is – ha nem is feltétlenül vezetjük – a szégyenlista elején vagyunk. 
Talán étrendünk nem tartalmaz arányaiban annyi ultra-feldolgozott élelmiszert, mint ezeknek az államoknak a lakosainál, de talán ez az egyetlen jellemző, amiben jobbak vagyunk sorstársainknál. 
Az egészségügyi ellátórendszer itthon is többszörösen túlterhelt, és több cikk, valamint riport jelent meg arról, hogy a védőfelszerelés nálunk ugyanúgy hiánycikk lett, mint számos államban. Jellemzően nálunk is nagyon sok egészségügyi dolgozó vált fertőzötté, ahogy ennek megfelelően a halálozási arány is magasabb ebben a csoportban a szokásosnál. 
 
Étrendünket bármikor elkezdhetjük átalakítani, nincs mire és miért várni, hiszen az adatokból tudjuk, hogy gyorsan, jelentős javulás várható. Az otthon töltött több idő pedig még kedvez is, hogy változtassunk szokásainkon!
 

ASEEM MALHOTRA
Dr Aseem Malhotra, was a cardiology specialist registrar. MBChB, MRCPHonorary Consultant Cardiologist - Lister Hospital, Stevenage
Visiting Professor of Evidence Based Medicine, Bahiana School of Medicine and Public Health, Salvador, Brazil. The King's Fund - Trustee. Academy of Medical Royal Colleges - Choosing Wisely Steering Group

Hivatkozások:

1. https://www.europeanscientist.com/en/article-of-the-week/covid-19-and-the-elephant-in-the-room/?utm_source=dlvr.it&utm_medium=twitter&fbclid=IwAR1mVmrO2knlug_sLslpuWhhT-9tg6VUjyLQZiKj-ABffI4RV9dSqtlcAKI

2. https://www.thelancet.com/journals/lancet/article/PIIS0140-6736(20)30727-3/fulltext  

2. https://www.who.int/docs/default-source/coronaviruse/situation-reports/20200306-sitrep-46-covid-19.pdf?sfvrsn=96b04adf_4

3. https://www.statnews.com/2020/03/17/a-fiasco-in-the-making-as-the-coronavirus-pandemic-takes-hold-we-are-making-decisions-without-reliable-data/

4. https://www.ncbi.nlm.nih.gov/pmc/articles/PMC4717890/pdf/an010207.pdf

5. https://www.ncbi.nlm.nih.gov/pubmed/21208911

6. https://www.ncbi.nlm.nih.gov/pmc/articles/PMC6151083/

7. file:///C:/Users/User/AppData/Local/Microsoft/Windows/INetCache/IE/2H1KN739/ICNARC%20COVID-19%20report%202020-04-04.pdf.pdf

8. https://academic.oup.com/eurheartj/article/39/17/1514/4937957

9. Rauber F, da Costa Louzada ML, Steele EM, Millett C, Monteiro CA, Levy RB. Ultra-Processed Food Consumption and Chronic Non-Communicable Diseases-Related Dietary Nutrient Profile in the UK (2008⁻2014). Nutrients. 2018;10(5):587.
10. https://www.theguardian.com/society/2019/may/22/food-bought-nhs-hospitals-unhealthy-audit-shows-crisps-sweets-cakes
11. Araújo J, Cai J, Stevens J. Prevalence of Optimal Metabolic Health in American Adults: National Health and Nutrition Examination Survey 2009–2016. Metabolic Syndrome and Related Disorders, 2018; DOI: 10.1089/met.2018.0105
12. https://www.nature.com/articles/s41574-020-0353-9
13. https://www.gov.uk/government/news/smokers-at-greater-risk-of-severe-respiratory-disease-from-covid-19
14. https://archive.wphna.org/wp-content/uploads/2016/01/WN-2016-7-1-3-28-38-Monteiro-Cannon-Levy-et-al-NOVA.pdf
15. Hall KD, Ayuketah A, Brychta R, et al. Ultra-Processed Diets Cause Excess Calorie Intake and Weight Gain: An Inpatient Randomized Controlled Trial of Ad Libitum Food Intake [published correction appears in Cell Metab. 2019 Jul 2;30(1):226]. Cell Metab. 2019;30(1):67–77.e3.
16. https://openheart.bmj.com/content/2/1/e000273
17. https://link.springer.com/article/10.1007/s13300-018-0373-9
18. https://www.mdpi.com/1660-4601/16/15/2680