A C-vitamin valószínűleg leginkább az immunitásban betöltött szerepéről ismert, azonban számos más funkcióval is támogathatja a szervezetet.

A C-vitamint az 1920-as években a Szegedi Tudományegyetem leendő Nobel-díjasa, Szent-Györgyi Albert azonosította először, aki feltárta ennek a nélkülözhetetlen vitaminnak a szerepét a C-vitamin-hiányból eredő skorbut kezelésében és megelőzésében. Felfedezése előtt a tengerészek körülbelül 50%-ánál alakult ki skorbut, amely állapot ma már a C-vitamin-hiányhoz kapcsolódik. Megállapították, hogy a skorbutot a citrusfélék, különösen a lime fogyasztása enyhítheti a tengeri utak során, így a citrom- vagy limelé a tengerészek napi táplálékának részévé vált. A C-vitamin vízben oldódik, ami fontos tényező a működésében. Aszkorbát vagy aszkorbinsav néven is ismert.

A C-vitamin funkciói

Antioxidáns: A C-vitamin egyik legerősebb funkciója, hogy vízben oldódó antioxidáns (azaz redukálószer). Amikor a C-vitamin csökkenti (vagy kioltja) a szabad gyököket, maga is oxidálódik. A C-vitamin biológiai szerepe összefügg mind az antioxidáns funkciójával, mind az enzimatikus és nem enzimatikus folyamatokban való részvételével. Elektronokat adományozó képessége miatt az aszkorbinsav megköti a reaktív oxigénfajtákat, valamint a szingulett oxigént. Az aszkorbát magas szöveti szintje jelentős antioxidáns védelmet biztosít ott, ahol szabad gyökök lépnek fel. Ez az antioxidáns aktivitás az egyik fő tulajdonság, amellyel a C-vitamint védi a szív- és érrendszert és a kognitív egészséget.

Immuntámogatás: A C-vitamin többféle hatással van az immunrendszerre és kimutatták, hogy számos különböző immunsejtet támogat. A leukociták, köztük a limfociták, aktívan felhalmozhatják a C-vitamint. A C-vitaminnak funkcionális és fejlesztő hatása van az immunsejtekre, kulcsszerepe van mind a veleszületett, mind az adaptív immunválaszokban.

Natural Killer Cells – a klinikai vizsgálatok során az egészséges alanyok C-vitamin-kezelése elősegítette és fokozta a természetes ölősejtek aktivitását.

Monociták/makrofágok – kimutatták, hogy a monociták nagy koncentrációban tartalmaznak C-vitamint, ami ennek a vitaminnak a monociták és makrofágok működésében betöltött szabályozó szerepére utal. A C-vitamin szabályozhatja a humán makrofágokban expresszált különböző géneket, amelyeket a lipopoliszacharidok jelenléte indukál (amely a Gram-negatív baktériumok sejtfalán található). In vitro vizsgálatok kimutatták, hogy a C-vitamin humán teljes vérből származó monocitákra történő alkalmazása csökkenti a gyulladást elősegítő citokinek, például az IL-6 és a tumor nekrózis faktor (TNF)-α szekrécióját. Ezek a vizsgálatok azt mutatják, hogy a C-vitamin széleskörű hatással van a makrofágokra és monocitákra, nemcsak támogatja, hanem modulálja is az immunfunkciót és a gyulladást.

Neutrofilek – Annak érdekében, hogy megvédjék magukat az oxidatív károsodástól, a neutrofilek millimoláris (mM) C-vitamin-koncentrációt halmoznak fel, ami javítja a sejtmotilitást és a kemotaktikus ingerekre adott válaszként a migrációt, és ezt követően a mikrobák fokozott fagocitózisát.

Antimikrobiális hatás: A C-vitamin nem csak véd a kórokozók ellen azáltal, hogy támogatja az immunrendszer működését, hanem közvetlenül antimikrobiális hatású is. Ismeretes, hogy számos baktérium képes fermentálni a C-vitamint, míg ennek a vitaminnak a jelenléte más fajokat oxidatív stressznek tesz ki, ami a baktériumok növekedésének gátlását eredményezheti. A C-vitamin erős antibakteriális hatása, legalábbis részben, az alacsony pH-értékének köszönhető.

Energia: A C-vitamin a normál energiatermeléshez is nélkülözhetetlen, mivel támogatja a mitokondriális működést. Fontos szerepet játszik a béta-oxidáción keresztüli energiatermelésben, mivel a károsodott karnitin anyagcsere – többek között az elégtelen C-vitamin-ellátás miatt- felelős lehet a gyengeségért vagy az izomfájdalomért.

Kollagén szintézis: A C-vitamin nélkülözhetetlen a kollagén képződésében. Pontosabban, a C-vitaminról kimutatták, hogy stabilizálja a kollagén mRNS-t, így fokozza a kollagén fehérjeszintézist a sérült bőr helyreállítása érdekében. A C-vitamin a kollagén molekula harmadlagos szerkezetét stabilizáló prolin és lizin hidroxilázok kofaktoraként működik, valamint elősegíti a kollagén gén expresszióját.

Fertőzés: a C-vitamint régóta összefüggésbe hozták az immunrendszer működésének támogatásával, és így megelőzi vagy csökkenti a fertőzések időtartamát. Tanulmányok kimutatták, hogy a C-vitamin-pótlás alkalmasnak tűnik a légúti és szisztémás fertőzések megelőzésére és kezelésére. A fertőzések profilaktikus megelőzéséhez legalább 100-200 mg/nap C-vitamin bevitel szükséges a sejtek és szövetek szintjének optimalizálásához. Ezzel szemben a kialakult fertőzések kezelése szignifikánsan magasabb (gramm) vitamindózist igényel a megnövekedett gyulladásos válasz és metabolikus igény kompenzálására. A kontrollált vizsgálatok statisztikailag szignifikáns dózis-választ mutattak ki a megfázás tüneteinek időtartama alatt, akár 6-8 g/nap C-vitamin mellett.

Bőr: a C-vitamin fontos szerepet játszik a bőr egészségének megőrzésében és elősegítheti a keratinociták differenciálódását és csökkentheti a melanin szintézist, ami antioxidáns védelmet biztosít az UV-sugárzás okozta fotokárosodás ellen. A normál bőrnek magas koncentrációjú C-vitaminra van szüksége.

Kutatások kimutatták, hogy a C-vitamin hatékony kiegészítő kezelés lehet az alábbiak esetén:

• aknés hegek – javítja a bőr keménységét, simaságát és a gyulladás utáni pigmentációt
• allergiás kontakt dermatitis – csökkenti az ap-fenilén-diamin (PPD) tartalmú hajfestékekkel szembeni érzékenységet
• genitális herpesz – javítja az immunitást és a természetes védekezőképességet, valamint csökkenti a HPV fertőzés tartósságát
• vitiligo – fokozza a pigmenthiányos foltok hiperpigmentációját

A C-vitamin kutatások azt mutatják, hogy:

– semleges pH-körülmények között is gátolja a Staphylococcus aureus és a Streptococcusok szaporodását

– erős növekedést gátló hatással rendelkezik a multi-drug rezisztens (MDR) baktériumokkal, például az MRSA-val szemben és bizonyítottan szinergikus hatást fejt ki a természetes vagy szintetikus antibiotikum-vegyületekkel- ez új utakat nyithat meg a feltörekvő MDR baktériumfajokkal való fertőzések leküzdésében.

– vírusokra, parazitákra és gombákra is hatással van

Egy C-vitamin-kutatásban húsz elhízott felnőtt kapott orálisan 500 mg C-vitamint vagy placebót négy héten keresztül. A mérsékelt testmozgás során észlelt megerőltetés és az általános fáradtság pontszámai szignifikánsan csökkentek a C-vitamint kapó alanyoknál. Egy másik vizsgálatban 44 dolgozó, akik két héten át napi 6 g C-vitamint kaptak szájon át, alacsonyabb fáradtságról és szignifikánsan megnövekedett vér C-vitamin-szintről számoltak be. Ezeket az eredményeket megerősítették, amikor a C-vitamint intravénásan adták be, amely nem fiziológiás, de releváns beadási mód kutatási vagy orvosi célokra. Egy randomizált vizsgálatban 141, 20–49 éves irodai dolgozó kapott 10 g C-vitamint vagy placebót egyetlen intravénás injekcióban. A fáradtság pontszáma két órával és egy nappal a beavatkozás után szignifikánsan alacsonyabb volt a C-vitaminnal kezelt csoportban, és különösen azokban, akiknél a legalacsonyabb volt a kiindulási szérum C-vitamin.

C-vitamin források

A C-vitamin természetes forrásai a citrusfélék, a kiwi, a mangó, az eper, a papaya, a paradicsom, a zöld leveles zöldségek és a brokkoli. Érdekes módon a gerincesek túlnyomó többsége képes C-vitamint szintetizálni glükózból, de néhány emlős, köztük a tengerimalac és az ember elvesztette ezt a képességét, ezért az embereknek a C-vitamint étrendből kell bevinniük szervezetükbe.

Forrás: https://blog.cytoplan.co.uk/vitamin-c-forms-functions-research/?gclid=CjwKCAjw6p-oBhAYEiwAgg2PgopD1N44vKLhAxpgpsshdnHXeDmmD5QsG940jMFt53Jy_aapMWqYJRoChtIQAvD_BwE