Megszólal az ébresztőd és felébredsz. Első dolgod? Ellenőrzöd a telefonod. Kimész a mosdóba, majd újra megnézed a telefonodat. Ezután reggelizel, miközben kirohansz az ajtón és közben görgeted az e-maileket. Amikor végre munkába állsz, az értekezletek között gyorsan elintézed az étkezéseket. Ha bent végzel is a munkával, az még haza is kísér. Továbbra is ellenőrzöd az e-maileket és válaszolsz rájuk, miközben Netflixezel a családoddal. Végül elalszol (a kék fény ellenére is) – majd másnap ugyanez kezdődik elölről…

Ismerős, ugye? Elég kimerítőnek hangzik… Ezt a mérgező körforgást „hustle culture„-nek hívják: az a társadalmi mérce, hogy 110%-os kapacitással kell odatenned magad a siker érdekében. A hustle culture a még keményebb, még gyorsabb, még erősebb munkavégzésre való törekvés. Minden. Egyes. Nap.

A hustle culture nem tart szünetet.

A hustle culture nem alszik.

A hustle culture nap mint nap működik és arra törekszik, hogy minden nap maximalizáld azt az 1440 percet.

Nem állsz meg, ha fáradt vagy; majd abbahagyod, ha végeztél. És mindezek során át kell élned azt, hogy szereted, amit csinálsz, függetlenül attól, hogy milyen fájdalmat okoz.

Annak ellenére, hogy az adatok azt mutatják, hogy a hosszú munkaidő és a sokfeladatos munka csökkenti a termelékenységet és megöli a kreativitást, a hustle culture azért létezik. De mikor fizetődik ez ki pontosan? A hustle culture mérgező környezetet teremt, amelyben ha túl sok időt töltesz bármivel, ami nem a munkával kapcsolatos, bűntudatot érzel. Kognitív disszonanciát táplál. Ha túlhajszolod magad és a „emelkedés és őrlődés” mantrája szerint élsz, akkor a végén ellent mondasz tényleges céljaidnak, és szem elől téveszted a „miért”-et.

A viselkedéspszichológiában gyökerező hustle culture az operáns kondicionálásból származó speciális megerősítési ütemtervet alkalmazza. Azáltal, hogy véletlen számú alkalommal jutalmazzák az egyéneket, a hustle culture változó arányú ütemezést alkalmaz. A hustlerek függővé válnak a siker kiszámíthatatlan jutalmaitól, aminek következtében rohannak a következő győzelemig. Újra és újra és újra…

Azáltal, hogy a dolgozókat arra kényszeríti, hogy “csináld keményen vagy menj haza”, a hustle culture a testet a harc vagy a menekülés állapotába hozza. Ez az állandó stressz nagyobb mennyiségben és hosszabb ideig szabadítja fel a stresszhormont, a kortizolt. Az emelkedett kortizolszint normalizálásához a szervezetnek nyugalmi állapotba kell lépnie. De mi van akkor, ha a hustle culture nem enged időt a pihenésre? Akkor elkerülhetetlen a kiégés. Ez a folyamatos stressz káros lehet mind a mentális, mind a fizikai jólétedre. A hosszan tartó emelkedett kortizolszint különféle káros hatásokkal jár, beleértve a szorongást, a depressziót, a szívbetegségeket, a memóriazavarokat stb.

Kutatások kimutatták, hogy a megnövekedett stressz-szint csökkenti a termelékenységet. A minőségi munka érdekében az alkalmazottaknak személyes elégedettséget és lelkiismeretességet kell elérniük ahelyett, hogy egyszerűen növelnék a munkaterhelésüket. Az adatok azt is kimutatták, hogy pozitív kapcsolat van a jóllét és a termelékenység között. Ha az egyének nyugodtak és kevésbé stresszesek, akkor javul a termelékenység. Tehát azáltal, hogy a dolgozókat állandó stresszhelyzetbe hozza, a hustle culture valójában paradox módon rontja a termelékenységet.

Mivel a COVID-19 rávilágított a mentális egészségügyi járvány valóságára, az alkalmazottak a mentális egészséget a munkavállalók általános jóllétének első számú tényezőjeként tartják számon. A mentális egészség a vállalati kultúra trendjeinek előterében áll, és a vezetőknek erre figyelniük kell. A hustle culture nem segíti az alkalmazottak jóllétét.

Mi a teendő, ha beragadunk a hustle culture körforgásába?

Ha tudatosítod, hogy a hustle culture körforgásában vagy, birtokodban van a változtatás és a fejlődés alapja. Kimerültnek és kiégettnek érzed magad? Nincs időd az életedben a munkán kívül semmire? 

• Ismerd fel, mi a fontos számodra.
• Tisztázd a céljaidat és írd le őket. Állj meg egy pillanatra gondolkodni. 
• Határozd meg, hogyan néz ki az ideális nap.
• Ha megállapítottad a valódi prioritásokat, tervezd meg, hogyan tudod elérni azokat, miközben gondoskodsz jóllétedről. Ütemezd be, mi az, amit kötelező teljesíteni, mind a munka, mind pedig a jóllét érdekében.
• Adj időt az elmédnek a vándorlásra.
• Ha mikroszüneteket tartasz a munkanap során, kiegyensúlyozottabbnak érzed magad és így megóvod magad a kiégéstől.
• Jutalmazd meg magad most!
• A hustle culture arra a mantrára épül, hogy a kemény munkád egyszer megtérül. Törd meg ezt a kört azáltal, hogy határokat szabsz az ütemtervben, és jutalmazd meg magad olyan gyakorlatokkal, amelyek növelik az ellenállóképességet és megakadályozzák a kiégést.
• Dolgozz keményen, de a pihenésre is fordíts elegendő figyelmet!
• Tarts mentális egészségnapot, amikor szükséged van rá.
• Találd ki azokat a gyakorlatokat, amelyek lehetővé teszik, hogy megelőzd a csapásokat.

Végtére is, egy napban 1440 perc van – miért ne szánnál egy kis időt elfoglalt elméd lenyugtatására? Meditálj, foglalkozz olyan hobbival, amelyről tudod, hogy élvezed. Nyugodtabbnak, magabiztosabbnak és kitartóbbnak fogod érezni magad ahhoz, hogy hatékonyabban dolgozz, nem pedig keményebben. És valójában kifizetődik.