A bőr az emberi test legnagyobb szerve és számos mikroorganizmusnak ad otthont, amelyek befolyásolhatják az egészséget. Ezekről ismert, hogy jelentős szerepet játszanak a gazdaszervezet immunreakcióiban, a sebgyógyulásban, a kórokozók kolonizációjában és a bőrbetegségekben. Még mindig felfedezésre vár, hogy ezek a mikrobák pontosan hogyan befolyásolják az egészségünket, most az eddig ismert információkat fogjuk vizsgálni.

A mikrobiológus és bőrgyógyász kutatók ún. piroszekvenálási technológiát (DNS-szekvenálás) használnak a bőrön lévő mikroorganizmusok azonosítására és jellemzésére, hogy megértsék ezeket a rezidens mikrobákat, valamint azt, hogy jelenlétük hogyan járul hozzá a bőr egészségéhez, és hogyan befolyásolhatják az egyes bőrbetegségeket. A bőr akadályként szolgáló szimbiotikus kapcsolat a gazdaszövet és a bőrünk epidermális és mélyebb rétegeiben élő mikrobaközösségek között, ideértve a baktériumokat, vírusokat és gombákat. 

Ezek a mikrobakolóniák is változatosak attól függően, hogy milyen környezetben élnek. Például a bőr bizonyos területei szárazabbak, míg mások több faggyút termelnek, mások pedig nagyon keveset. A különböző baktériumok bizonyos környezetekben élnek: a verejtékmirigyek, a faggyúmirigyek és a szőrtüszők saját egyedi bakteriális ökoszisztémájuknak adnak otthont.

Ezt a kapcsolatot mind az adaptív, mind a veleszületett immunrendszerből érkező jelek modulálják és állandóan gátolják az endogén és exogén tényezők, például a környezeti toxinok, kozmetikumok, gyógyszerek, allergének, kórokozók és sérülések.

A bőrnek 6 fő funkciója van. Ezek a gátvédelem, a hőszabályozás, az érzékelés, a kiválasztás, a felszívódás és a D-vitamin termelés. A védelmet fizikai gátként, de a mikrobiom tulajdonságai miatt is biztosítják. A mikrobiom egészségének megőrzése biztosítja, hogy a következő funkciókat lássa el:

  • Megakadályozza az opportunista kórokozók megtelepedését.
  • Fenntartja az optimális pH-értéket, amely viszonylag savas, hogy gátolja a patogén baktériumok növekedését
  • Együttműködik az immunrendszerrel, hogy szükség esetén antimikrobiális szereket szabadítson fel, segítve a gyulladás kezelését.
  • Csökkenti a káros mennyiségű UV-sugárzásnak és az endogén anyagoknak való kitettséget.
  • Segíti a sebgyógyulási folyamatot.
  • Segít megőrizni a bőr-barrier épségét és hidratáltságát.

A bőr hőszabályozó tulajdonságai megvédik a testet a hidegtől vagy a melegtől, hogy fenntartsák a belső testhőmérsékletet. Ezt úgy érjük el, hogy ereink reagálnak a környezetünkre hideg időszakban értágítással, vagy meleg időszakban érszűkülettel. Értágulásról beszélünk, amikor az ereink kitágulnak, ami a fokozott véráramlás miatt a bőr kipirosodását és a testhőmérséklet csökkenését okozza. Míg az érszűkület során az erek összehúzódnak, csökkentve a vért, hogy megtartsák a test hőjét.

Az izzadság bőrfelszínről történő kiválasztódása és elpárologtatása is segíti a szervezet hűtését.
A bőr az első vonal a környezetünkből származó stimulációhoz, tapintásának köszönhetően. Ez válaszreakciót vált ki, amikor megérintünk vagy érzünk valamit, beleértve azokat is, amelyek fájdalmat okozhatnak. Ez fontos a bőrbetegségben szenvedő betegek számára, mivel ezekben a helyzetekben a fájdalom és a viszketés rendkívül erős lehet, és sok szorongást okozhat.

Bőrünkben termeljük a D-vitamint. Amint a napfény eléri a bőrt, a bőrünkön keresztül kolekalciferolt szintetizálunk a koleszterin szteroid hormon származékából. Ez azután a májon és a vesén keresztül aktív formává alakul. A bőr más szteroid hormonok (ösztrogének, progesztogének és glükokortikoidok) és az A-vitamin receptorait is tartalmazza.

A bőr mikrobái csecsemőkortól idős korig elkísérnek bennünket. A csecsemők bőrét születésükkor mikroorganizmusok kolonizálják, és ez a bőr kolonizációja folytatódik, miközben a baba felfedezi környezetét. A David P. Strachan professzor által javasolt „higiéniai hipotézis” azt mondta, hogy a gyermekkorban a fertőző ágenseknek való kitettség hiánya, a szimbiotikus mikroorganizmusok és paraziták növelik az allergia és intolerancia kialakulásának hajlamát, mivel elnyomja az immunrendszer természetes fejlődését. Ez a legalkalmasabb időszak az immunrendszer nevelésére.

Amikor a gyermekek elérik a pubertás hormon szintjét, megnő a faggyúmirigyek faggyútermelése. Ezek azok a feltételek, amelyek kedveznek a „lipidimádó” mikroorganizmusoknak, például a Propionibacterium acne-nak. Ez a természetes fejlődés és a mikrobiális összetétel változása olyan bőrbetegségeket okozhat vagy súlyosbíthat, mint az acne vulgaris, amely a tizenévesek csaknem 90%-át és a felnőttek 11%-át érinti. Az antibiotikumos kezelést gyakran alkalmazzák a P.acnes megcélzására, azonban a kutatók azt sugallták, hogy ennek a mikroorganizmusnak nem minden törzse van negatív hatással. Valójában a P. acnes gátlása több kárt okozhat, mint hasznot. Ezt az elképzelést alátámasztják azok a kutatások, amelyek azt sugallják, hogy a glicerinnel fermentált P.acnes a bőr kezelésére szolgálhat az MRSA növekedésének gátlásával és a bőrproblémákkal, például az ekcémával kapcsolatos gyulladásos válasz kezelésében.

Amikor a tinédzserek felnőtté válnak, bőrük mikrobiomája elér egy bizonyos egyensúlyt. Azonban ez az az idő, amikor az embereknek meg kell küzdeniük az életük növekvő stresszével. Az agy által érzékelt stresszszint figyelemreméltó hatással van a bőrállapotokra. Ennek oka nagyrészt a szteroid hormonok termelésének növekedése, amikor a felnőttek ellenálló-képességét és stresszhez való alkalmazkodási képességét túllépik.

A bőr a legnagyobb neuroendokrin szerv, amely saját perifériás HPA-val rendelkezik, amely kortizolt termel a pszichológiai stresszhatásokra válaszul. A kortizol köztudottan rontja a bőr barrier funkcióját.

A kronológiailag azonos korú emberek eltérő biológiai életkorúak lehetnek az eltérő életmód, étrend, genetikai tényezők és kozmetikai használat miatt.

Tápanyagok, amelyek támogatják a bőr egészségét és elősegítik a bőr kiegyensúlyozott mikrobiotáját

A bizonyítékok azt sugallják, hogy a probiotikumok javítják a krónikus bőrbetegségek, köztük az AD és az akné megjelenését és enyhítik a tüneteket. A probiotikus és/vagy prebiotikus formulákat már egy ideje sikerrel szedik szájon át, de az újabb bizonyítékok azt sugallják, hogy helyileg is jótékonyan hat a bőr védőrétegének integritására. E bőrpatológiákkal szembeni előnyeik a bél és a bőr mikrobiótájának potenciális moduláló tulajdonságainak köszönhetőek azáltal, hogy helyreállítják a bélbaktériumok összetételének egyensúlyát és javítják a bélnyálkahártya integritását. Mivel a bélbaktériumok egyensúlyának felborulása és a bélfal károsodása krónikus gyulladáshoz vezethet, ami súlyosbítja a bőrbetegségeket.

A helyi alkalmazással adott probiotikumok megváltoztathatják a bőr mikrobiotáját, pozitív változást idézve elő az immunválasz bizonyos patológiás állapotaiban. Az érintett mechanizmusok között szerepel a bőrgát javítása és az antimikrobiális peptidek másodlagos termelésének fokozása.

Egyre több tanulmány bizonyítja a kapcsolatot a bőr egyes kóros állapotai, például az atópiás dermatitisz, pikkelysömör, akne vagy rosacea és a mikrobiális ökológiai dysbiosis között.

A környezeti tényezők, például az éghajlat, beleértve a hőmérsékletet és az UV-expozíciót, de az életmódbeli tényezőket, beleértve az alkoholizmust vagy a táplálkozást is, a mikrobiális közösségekre gyakorolt hatást még meg kell határozni. Bizonyos bizonyítékok azonban rávilágítottak arra, hogy a túlzott alkoholfogyasztás csökkenti a gazdaszervezet rezisztenciáját, a tápanyag- és vitaminhiány pedig hatással van a bőr mikrobiota egyensúlyára, fertőzést és bőrgát-zavart okozva.

A gyakori mosás megzavarja a bőr gátját, ami bőrirritációt és a kézbőr mikrobiomának megváltozását eredményezi. A kozmetikumok, a higiéniai termékek, a sminkek és a hidratálók szintén szerepet játszanak a bőr mikrobiómának módosításában. Az egészséges és szilárd bőrmikrobióma elősegítése érdekében fontos, hogy adott esetben foglalkozzon a következőkkel:

  • Javítsa az étrendet, a teljes értékű élelmiszerekre, az egészséges zsírokra/omega 3 forrásokra, a fehérjére, a sok zöldségre és a rostokra összpontosítva.
  • Kerülje a kézfertőtlenítők vagy antibakteriális szerek túlzott használatát
  • Válasszon természetes szálakat a szintetikus helyett.
  • Gyengéden szárítsa meg a bőrt
  • Hidratáljon

https://blog.cytoplan.co.uk/skin-microbiome/